Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


VAN

 

ITT  VAN  A  VAN

valaha volt

valaha lesz

meséket súgó

éteri nesz

valaha fény

valaha árny

gondolatmagasba

emelő szárny

valaha jó

valaha szép

párját kereső

darabra tép

valaha víz

valaha jég

akaratlanul

eljön a vég

valaha ház

valaha rom

valahol ott

az otthonom

valaha arc

valaha ránc

valami csodás

asszonánc

valaha test

valaha vér

egy szem homokba

szorul a tér

valaha csend

aztán a szó

fehér lelkednél

fakóbb a hó

valaha volt

most itt van a van

ha nem figyelsz 

hát elrohan......

2018.06.26.    buszon

 

KOPOGJ

az ajtó teljesen zárva

az ablak függöny  mögött

még bent lakik az ember

de a szeretet kiköltözött

porossá vált az emlék

a földön papírhalom

homályosak a fények

káosz az asztalon

nem találni a kulcsot

a külvilág fénytelen

már nem segíthet semmi

ezen a helyzeten

az ablakot kinyitom félig

de a gondokat kint hagyom

ha segítesz, kérlek szépen

kopogj az ablakon .....

2018.07.04.    N.sz.

 

JÚLIUS

hajlik a kalász

búsul az élet

a búzakalászok

érzik a véget

az útmenti lombok

nem adnak árnyat

toluló felhők

és pihenő szárnyak ....

viharos esték

dörög az égbolt

az eső utáni

szivárvány szép volt

díszlik a címer

a tengeri táblán

fészkére szállt

a picinyke sármány.....

2018.07.02.     N.sz.

 

TISZTELET

5410.

kérdésem van még

de a válaszaidhoz

egyik sem méltó

 

ÖRÖK
örök
vízre rajzolt
körök
a kavics már rég
az iszapba
 süppedt
de a csobbanás
még szívünkben
lüktet....
aztán a szélkerék
tovább pörög
de majd elfogyunk
csak a múltunk
örök.......
2018.07.07.    N.sz.
 
 
KORTALANSÁG
5411.
Édesapám ma
nyolcvanöt éves lenne.....
Nekem már örök.....
 
 
 TALÁN......

5412.-5415.
( haikulámc )

Elengedhető
a megengedhetetlen.
Egy szó. Szerettem.

Lehet, nem elég.
Talán feledhetetlen.
Éltem. Szerettem.

Útravalóként
vésem sziklamagamba......
Ember alakba......

Magyarázható
a magyarázhatatlan?
Magam maradtam.

 

ÖT  VÉLETLEN  VERS

1.

ÖNARCKÉP

behunyt szememmel

is látom magam

gyertyacsonk nélküli

sötét szobában

csak egy lépés vagyok

a végtelen felé

meztelen talppal

a Tejút porában

 

2.

ESTELEDIK

 évem gyöngyei

lassan elgurulnak

pókhálós sarokban

csendben megpihennek

kenyeret szelek

és vacsorát adok

az utcán kóborló

éhes isteneknek

 

3.

GRAFIKA

forrás vizében

fuldoklik a Hold

árnyékot keresve

riad fel a hajnal

valótlan képet

rajzolok megint

álmaimból szőtt

hangtalan szavakkal

 

4.

TISZTASÁG

kezemet fogtad

megitattál

a távolba néztél

elszaladtál

szivárvány hídján

visszajönnél

őszintébb vagy

az ösztönömnél

 

5.

TERMÉSZETES

van-e bűntudat

a tiszavirágban.......

van-e félelem

a pókselyemben .....

van-e kitartás

a száraz fákban....

van-e értelem

az életemben (?)

 

2018.07.09.   N.sz.

 

 

TÖRÖTT  SZÁRNYÚ

tölgyek között

ablak mögött

barlang mélyén

tenger fölött

sejtjeimben

dobbanásban

szavaimban

 senki másban

elrejtettél

bújtattalak

vigyáztak rád

vastag falak

 

erdő mélyén

hűs habokban

holnapokban

tegnapomban

álmaidban

 álmaimban

ott remegsz

 a vágyaimban

figyeltelek

 kerestelek

nálam jobban

 szerettelek

 

éjszakámban

nappalomban

csendjeimben

 mondatomban

szavak között

minden fölött

lezuhantam

  szárnyam törött

hajolj hozzám

ments meg engem

ne hagyd magam

 halni benned….

2018.07.12.    Nsz.

 

 

TÁVOL ÉS KÖZEL

 

szavak nélkül

vallatom magam

kérdéseimre

nem felelhetek

menthetetlenül

pereg a homok

csak az isten tudja

meddig élhetek….

 

 

Érintés nélkül

megsimít e dal

karjaid nélkül

magadhoz ölel

érzelem mágnes

emberi delej

a földtől távol

a szívedhez közel

2018.07.12.    N.sz.

 

NÉZNI VÉGTELENT

 

hol van bennem a tenger

és hol a végtelen…..

ott van a könnycseppekben

a hullámzó életem

dobog a szívverésben

ott üt az érfalon

lehet először élek

talán az utolsó alkalom

tágasságom a mélység

tudásom vén iszap

csónakom elsodródott

adj uram másikat

célom nem tudja senki

albatrosz szárnyamon

az öregség pora nyugszik

az elhagyott házakon …..

 

2018.07.14. N.sz.

 

tengeres.jpg

 

AMIKOR

 

elfogyó címek és rangok

félrevert harangok

reggeli asztalüresség

téboly és lelki restség

félelem kopogástól

tartani minden mástól

amikor nincs több holnap

és unottan félre tolnak

az étked ízetlen-sótlan

mikor a ma is valótlan

az üvegben penészes lekvár

örökre kész a leltár…..

 

2018.07.16. N.sz.

 

 

TUDOD ……..

Tudod………

csak hozzád érni…….

Aki szeret,

az megérti…….

Nem csak a lelkünk,

a test is!

Az a legszebb,

ha szeretsz is !

 

2018. 07.17. N.sz.

 

 

TÁNC

 

Ágaimból rakjál fészket.

Tegyél bele mohapárnát.

Vihar elől bújj el benne.

Felejtsd el a világ árnyát……

 

Virágomból szedjél csokrot.

Reményzöldet kössél mellé.

Emlékezz az illatomra.

Virágszirmot ne tépj ketté……

 

Harmatomból gyűjtsél gyöngyöt.

Az igazságból fűzzél láncot.

Lelkem csodás zenéjére

táncold el a legszebb táncod ….

 

2018.07.17.     N.sz.

 

harmatos2.jpg

 

FESTETLEN

ürességbe

burkolt

félelem

a világ

legszélén

létezem

 

csendembe

rejtett

álmaim

múltamban

elsüllyedt

vágyaim

 

emlékek

gyöngyház

termeit

keresek

minden

emberit

 

festetlen

akvarell

tengerén

lebegek

a semmi

kezdetén

2018.07.19. N.sz.

 

la-mer.jpg

 

FÉLRETOLT

 

így…..

alul múlni

önmagunk……

szinte nincs

se tegnapunk

se holnapunk

ez a félretolt

létezünk – retesz……

csoda ha Isten

még észrevesz…..

2018.07.20. N.sz.

 

 

retesz.jpg     

 

FELEJTÉS
lassan feladom.......
nincs rajta bélyeg
régi dolgaimon
felejtéskéreg........
és ami a felszín alatt 
elterül
lassan 
örök álomba szenderül
nem színes, nem szürke.....
már érvénytelen
velem haldoklik
a küzdelem ......
2018.07.22 N.sz.

 

felejtes.jpg

 

REMÉNYT TEREM….

Tiszta voltál,

mint a hó.

Fontos,

mint

az első szó.

Nyugodt voltál,

mint az ég…..

Csodás,

mint

a szép mesék…..

Hozzám szóltál.

Hallgatom.

Esőcsepp

az ablakon…..

mint az élet.

Lepereg.

A száraz akác

megered?

Reményt terem

a virág.

Akar

ENGEM

a világ ?

2018.07.23. N.sz.

 

remenyvirag.jpg

 

SZÉDÜLÉS

szakadék

szélére

kitett

életben

tartó

hitet

egyensúlyt

kutató

kezek

szédülök

tehát

még

létezek

lelkemben

letompult

lebegés

fények

rezgés

és remegés…….

208.07.23. N.sz.

 

 

BÉKÉT

A szó elszakadt.

A gondolat pihen.

Nem vagyok jelen

én már senkiben

Nem mosdat eső.

Szél sem simogat.

Elhagyott házakból

a magány hívogat.

A félelem hízik.

A remény egyre fogy.

Csak a holnapokat

éljem meg valahogy.

Háborúkat vívtam.

A békét hol lelem ?

Elrontott iránytű

az egész életem ….

2018.07.30. N.sz.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.