Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


ÚTRA

ÚTRAVALÓ

Elindulsz hát, Te nagy gyerek....

​A tarisznyádba most mit tegyek?

​Rakok bele szívdobogást,

csillagmáglyát és napragyogást....

​Kerül még bele sok büszkeség,

ezernyi szín és kis szürkeség.

Akarat, céltudat és sok remény.

Néhány idézet és vélemény.

​Bölcsesség, igazság, küzdelem....

aki győzni akar, annak lételem.

​Lesz benne gyökér és léghajó,

aztán önérzet, vállalható.

Egy kis művészet. Érthető....

Boldogabb jövő, megélhető.

​Önálló tudat és értelem,

​őszinteség és érzelem....

Elindulsz hát.Már vár a cél.

Széppel kecsegtet, és jót ígér...

..... de tett nélkül soha sincs siker.

​A jég hátán is élni kell!

​2016.06.16.     O.h.

 

GONDOLATFEHÉR

zabolátlan nagy folyó

mélyéről bölcsen hallgató

zátonyok a víz alatt

hajótörött pillanat

szalmaszál szerelmedet

élethez a kedvemet

úszni képtelen valót

hang nélkül is biztatót

a rám rakódott üledék

az áradások ütemét....

 

csikóként rohanó patak

a célokat kereső szavak

a habok közt sodródó levél

a meddőben rejtőző telér

a  létrád hiányzó foka

az idő fájós vasfoga

ha gondolatfehér a csend

ha jellemeddé vált a rend

ajándék mindegyik napod

verssé válik a mondatod.....

2018.06.15.    O.h.

 

MÉG .....

úgy nézek az égre

és a tájra

​mintha a sejtjeimben

örökre fájna

a kiszáradt akác

​az égő ugar

a felhőtlen ég

az eső fukar

és porol az út

a léptek nyomán

álmatlan vagy

​felébredsz korán

s a csokorba szedett

tegnapok

június van

de megfagyok

éber álmomban

a hegytetőn

s a szemem előtt

a kiégett mezőn

halkan béget

az éhező félelem

dobog a szívem

​...... még létezem .....

​2018.06.18.      Mbh.

 

akac.jpg

 

BIRTOKVISZONYOK

ez az én ingem

az meg a te asztalod

én dicsérgetem

te magasztalod

ez az én gondom

az a te életed

vihart aratsz

ha a szelet elveted

ez az én nótám

az a te adott szavad

nem dönthet más

csak egyedül magad

ez az én sorsom

az a te végzeted

addig remélj

míg van lélegzeted

2018.06.19.      Mbh.

 

ÁLOMLÁTÓ

Vágyni arra, ami nincs….

de nem kell jacht, se palota.

A mindennapi betevőd

sose legyen kaloda.

Ha szégyenketrec a jelen,

s ha kalitka a végtelen.

Benne senyved a jövő

és bilincsben az értelem.

 

Várni arra, aki nincs.

Kinyitni ajtót, ablakot.

Figyelni a tér felé,

hol utoljára ballagott…..

Elfogadni végzetet,

becsukni emlékkönyveket.

Álomlátó hajnalon

letörölni a könnyeket….

2018.06.20.     –buszon-

 

 

AKKOR MÉG……

akkor még nem láttam a tengert

de elképzeltem a kéket

csak csodáltam a végtelent

és minden bennem ért véget…..

a hullámok szelídek voltak

máskor meg óriások

hajók jöttek és hajók mentek

magukkal vitték az álmot

 

akkor még nem tudtam a szépet

de kerestem fűben-fában

kutattam az oázisban

és a nagy hegyek havában

azt hittem, hogy a szép csak színes

de rájöttem sokszor szürke…..

annyi a szépség a világban

amennyi a lelkem tükre…

 

akkor még nem írtam a verset

de csodáltam néhány embert

olvasva se képzeltem el

a szavakat, mint fegyvert

azt hittem költőnek lenni

csak egy a versírással…..

de próbálok csodákat tenni

néhány tollvonással…..

 

akkor még nem adtam semmit

ennek a nagy világnak

de rájöttem, hogy a csodáink

álom-szárnyakon szállnak

ha teremt az ember bármi újat

az legyen felizzó szikra…..

legyen fáklya a sötétségben

ez az élet nagy titka

 

akkor még nem mentem messze

a távolság hívott magához

aztán hangokat kerestem én  is

a Mindenség szavához…..

kicsi az ember, de nagy a lelke

bárcsak pár pillanat az élet

sokszor a kopott ecsetünkkel

kell megfesteni a képet….

2018.06.20.    Mbh.

 

 

KÜLDEMÉNY

az idő

mint a homok

lepereg…..

talán csak

 ennyi volt

 a szereped…..

se  függöny

se vastaps

ne mondd  ki még

 a végszavad…..

emberi posta…..

és meg van írva….

Te küzdj….

feladni

nem szabad….

2018.06.20.    MBh.

 

 

TÁGRA NYITVA

az eső tisztára mos

már névtelen vagyok….

derengő csillag utamon

az égbe ballagok….

 

a napok elköszönnek

elfogy a szavam….

a fénynél is sebesebben

elhagyom magam….

 

szóvirág koszorúból

illatokat csenek…..

esendő embert alkottatok

megfáradt istenek…

 

a fák árnyékot vetnek

de kitágul a tér…..

most tágra nyitom a szívem

az élet belefér….

2018.05.20.     Mbh.

 

 

REINKARNÁCÓ

leesek arccal a földre…..

magához vonz a múlt

mindörökre…..

ha újjá születnék

csak annyit kérek…

csak egyetlen legyek

 és ne temérdek…..

2018.06.20.     Mbh.

 

PARTTALAN KÜKÜLLŐ

Jajong a Küküllő.

Beomlik a partja.

Szétesik az égbolt.

Nincs ki összetartsa.

 

Iszapfeketébe

süllyedtek az álmok..

 Két part között nincs híd.

Gázlót sem találok.....

 

Sodródik egy csónak.

Törött evezőkkel.

Csillagtalan gyászol

az égi mezőkkel.

 

A parti füzek sírnak.

Szomorú a holnap.

A galambfalvi tornyok

rekedt hangon szólnak.....

 

Az ártéri nádak

visszafelé nőnek.

Megsózták a vizét

a vén Küküllőnek.....

2018.06.20.     N.sz.

 

ks.jpg

 

kukullo.jpg

 

SZOC-REAL (is) VERS

A bekalitkázott sólymokat

és a szívbe irányzott ólmokat

megnézni sem merem.....

Belehal.

Ismerem.

2018.06.20.   N.sz.

 

SÓHAJ  A  SEMMIBŐL

fénytelen hullócsillagunk

felizzunk önmagunk

a fekete égen fekete nyomban

legyél társam  a bánatomban…

a szétesett csillagképek

az elküldött utolsó fények

melyek még szemünkbe martak

véletlen birodalmak….

lélekben, szívben, agyban,

testmelegben és reszkető fagyban

evolúciós próbálkozások

igazságnak vélt vallomások

kik szüntelen harcban élnek

még nem tudják mitől félnek

vagy tán nem félnek semmitől

….. sóhajok vagyunk a semmiből….

2018.06.25.     Mbh.

 

AZT MONDOD

azt mondod van még időd

el is hiszed....

felkel a Nap

feljön a Hold

ver a szíved

​rutinoddá vált az élet

amíg lehet

​ám a sorsod

falevélként

játszik veled....

 

azt vallod egy az Isten

el is hiszed (?)

torzít az agy

téved az ész

fáj a szíved

önmagadba kapaszkodva

mehetsz tovább

életfogytig

marokban tart

az iskolád....

​2018.06.26.      Nbh.

 

 

AZ ÉN HIMNUSZOM
Mint a székely himnusz….
Nem tudja a végzet.
Magyar balsorsában
hová vezet téged.
Kárpátok bércein,
vagy túl az óceánon….
Honod legyen bárhol,
rá Isten vigyázzon!

Mint a magyar himnusz.
Megbűnhödtünk régen.
Hadak országútja
vezet át az égen.
Dunának, Tiszának,
Oltnak egy a hangja….
Gyönyörű a hazám.
Nekem Isten adta.
2018.06.21. –vonaton-

 

5409.

(Ajsának)

Maradj, mi voltál.

Legyél, mi legszebb álmod.

Fényes valóság.....

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.