Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

Non sub rosa

 

4162.

Késő tavaszom.

hófoltjaim között már

nincs hóvirágod.

 

4163.  KRONOSZ

A csend sziklái

között lassan hömpölyög

az idő folyó.

 

4164.  ELVÁLÁS

Pohár vizére

gondol. Kiöntött lelkét

felitta a por.

 

4165.  VÉGZET

Lehullott már az

utolszor termett gyümölcs.

Nincs több virágzás.

 

HISTÓRIA

Összedőlt váram

széthordott köveiből

felépülhet

egy másik világ?

 

ÁLRUHA

levedlett múltak

foszlányai

hevernek szerteszét

az új ruhába költözők

még sebezhetők

de vastagszik már

a páncél

s vele együtt

egyre nagyobbá nő

a magabiztosság álruhája

valahol ott legbelül

gyakran félve remeg

a mindentől összerezzenő

félénken szűkölő lény

 

4166.   FOLYAMATBAN

Minden helyén van,

de még nagyon távol a

tökéletesség.

 

4167.

Múlt ikebana.

Száraz felejtésvirág

emlékeinkre.

 

4168.

A magas fákra

fekete lepkék szálltak.

Éjszaka szövők.

 

 

4169.  ANTROPOLÓGIA

Neander-völgyi

értelemmel társul a

jelen félelem.

 

4170.

Rutin napirend.

Megszokásból tett dolgok

aludni térnek.

 

HAIKU SZERŰ

SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY

Néma Levente

ismert kitalált alak.

Kitaláltalak.

 

 

4171.   IDŐKAPU

Tovább élünk majd,

ha örökbe fogadunk

egy eltűnt percet.

 

4172.    HANGJAIM

Szürke sziklafal,

dübörgő  hullámverés.

A visszhang vagyok.

 

4173.    HIDROLÓGIA

Alaktalan vagy,

akár a világtenger.

Máshoz idomulsz.

 

4174.   KONKLÚZIÓ

Győzni szeretnél.

Mindig alul maradsz,

hisz ez az élet.

 

FÉNYNYOMOK

Éji fényvadászok.

Hálók mögötti árnyak.

Csapdába esett állat

érzi így magát.

Csapásaink körül

nyomolvasók járnak,

véletlen szikráink

beszédes jellé vállnak

Ártatlan homály.

Belénk olvad a háttér.

Őstitok marad

minden mozdulat.

Gyermeki szemekkel

nézünk fel az égre.

A sors kinyújtott

karral ránk mutat.

N.szénás, 2010. október

 

KÉT VERS

1.

Örökbe vésett

arany betűk

gránitom

tiszta lapján.

Hírneved soha

nem kophat el.

Szalag az

Úr kalapján.

 

2.

Tolladról

egy csepp

tinta lennék.

Maradnék

véletlen

nyomod.

Papíron felizzó

lángnyelv leszek,

ha égni hagyod.

N.szénás, 2010. október

 

 

CSAK ANYANYELVEN

Sosem tudod meg

igazi arcát.

Se németül,

se angolul.

A költő akkor igazi költő,

ha hozzád szól

és magyarul.

Nyelvének szép zenéjét,

versének ritka ritmusát,

csak a magyar szó

lüktetése adja át.

Hiába fordítja szépen

versedet

más nemzet fia,

amit a magyar lélek

el tud mondani,

nem lehet látnia.

N.szénás, 2010. október

 

TITKOKRÓL

Ledőlt falak közt

pihenő árnyak.

Kövek alatt a félelem.

Mosatlan szürkén

úsznak a felhők,

szürrealista képeken.

Az idő foltozott ruháján,

mint öreg arcokon

ott a ránc.

Múltunkra

holt ebek vigyáznak,

behúzott nyakukon

csörög a lánc.

Valahol elrejtett kincsek

várják a titkukat tudót.

A túlélők némák maradnak,

vagy tán elvtelen árulók.

Kincses sziget.

Átkozott part.

Az elásott kincsekhez

vér tapad.

A titoktartásban

egyetlen társ van.

A csend,

és saját magad.

N.szénás, 2010, október

 

KÁOSZ

teremtő istenek

tékozló idő

jótékony felejtés

halott hírvivő

felemás mondatok

robbanó szavak

egykori barátok

kiszáradt tavak

kettétört jellemek

gyökértelen fák

hiányzó melegség

megfagyott világ

eretnek gondolat

csenddé vált dalok

elfelejtett éden

zuhanó angyalok

megöröklött káosz

beszédes jelek

teremtsetek jövőt

jótékony istenek

N.szénás, 2010.októbere

 

HÁROM HAIKU

4175.-4177.

Élünk. Micsoda bűn.

Rajtunk számon kérhetik

a büntetést is.

*

A lét álarcát

viselni mindhalálig.

Ránk dermedt mosoly.

*

Már nincs hatalmunk.

Kicsorbult késsel vágott

életfonalunk.

 

4178.  ELLENTMONDÁS

Minden mozdulat

befejezettnek tűnik.

Mégis szárnyalunk.

 

4179.   SZIKLADAL

Meg nem állhatok.

Csak gördülök lefelé.

Végtelen lejtő.

 

4180.  SZÜKSÉGSZERŰSÉG

Ha szemben megyek,

akkor is Földdel forgok.

Nincs más esélyem.

 

4181.

Hófehérségem

tavasz zöldjére cserél

pajkos szelekkel.