Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


            Régi verseket találhatsz még a Bemutatkozás oldalon  is     

 

                             Régi versek   (32 vers)     

 

     oooooooooooooooooooooooooooooooo       

                             

                                        December

 

Fáznak a hajnali háztetők

Rajtuk a téli paplan.

Alattuk álom kergetők

szuszognak mozdulatlan.

 

Feketén szendergő ablakok

tükrözik csillagok fényét.

Az utcákon szellő andalog,

s tereli hópelyhek népét.

 

Ajándékváró gyermekek.

Mit hoz az ünnep a jóknak?

Ünnepi áldozat fenyvesek

sírnak,ha motorok zúgnak.

 

Két napra vendég a szeretet.

Gyertyafény glória sejlik.

Pohárba fojtják az ünnepet

egészen újév estig.

 

December, havas varázsod

zsongít,ha odakinn fagy van,

de összerondított világot

látok a téli latyakban.

 

Nagyszénás, 1992. november vége

 

   Metamorfózis

 

Talán kő voltam egykor

zuhanó meteor.

Egy őrült robbanásban

születtem valahol.

Talán fa lettem aztán

hegyek ormain.

Villámló fellegek

törték szét vágyaim.

Galambként születtem újra

ódon tornyok között,

s repdesett lelkem is

fehér felhők fölött.

Folyóként keltem útra.

Itattam gyermeket,

ringattam hajók törzsét,

áztattam kerteket.

Majd egy rózsába bújtam.

Ragyogtak szirmaim.

Csendélet téma lettem

egy festő vásznain.

Hatvankettőben megszülettem

– s mint köztes állapot:

eszem,alszom,verseket írok.

Most ember vagyok?

 

Nagyszénás, 1992.nov.23.

  

 

Kép

 

         Szavak egy vadászhoz…..

 

/Egy élménybeszámoló utóélete

Hídvégi Béla,Nagyszénás,2008.XI.19 /

 

Bejártam veled

a fél világot.

Láttam a nagy

hegyek havát.

Együtt féltünk

az oroszlántól,

S a siker íze is

ránk talált.

Éreztem Afrika

trópus – ízét.

Veled fogtuk

a trófeát.

S nagyokat dobbant

a szívem is,

mikor a golyóbisunk

már célt talált.

Dzsungelek hőse,

hírhozója….

Szülőfalud

már visszavárt….

S akkor is ott volt

a lelked mélyén,

mikor fentről nézted

az óceánt…

Neked távolok

laknak szívedben,

téged egy ősi ösztön

megtalált….

Mélyre hajolva

köszönt egy ember….

egy költő -

egy nagy Vadászt!

 

 

Kép

 

SPLEEN

 

1.

 

Sivár

semmi

sivatag

fájda-

lomból

zuhatag.

Jégből

páncél

rám fagyott.

Saját

magam

ott hagyott.

 

2.

 

Kopár

semmi

közepén.

Talál-

koztunk

én meg én.

Össze-

néztünk

mialatt

épí-

tettünk

egy falat.

 

3.

 

Örök

semmi

a világ.....

mint egy

elfújt

gyertyaláng.

Eltűnt,

megszűnt,

fénye sincs.

Árnyé-

kában

semmi sincs.

 

Nagyszénás, 1997.tele

 

 

Kép

 

 

PÁRHUZAMOK

1987.novembere  Eger 

 

Napkorong

a hegyek mögött.

Szél susog

a lombok között.

Felkúszik

az égre az est,

s mindent, mindent

sötétre fest

hajnalig.

Napkorong

a hegyek mögött.

Hold ragyog

a fejem fölött.

Éjszaka

a copfjába font,

sötét éjben

fekete pont

maradtam.

 

Napkorong

a hegyek előtt.

hajnal lett,

mint tegnap előtt.

Harmatcsepp

a fűszál hegyén,

arany gömbjén

ragyog a fény

sokáig.

Napkorong

a hegyek fölött.

Lepke száll

a bokrok között.

Eltűnik

az erdő zöldjén,

őr vagyok

e világ csöndjén

örökre.

 

 

Kép

 

 

SOSEM
 
Sosem volt erdő
sosem volt lángja.
Sosem volt fának
sosem lesz lángja.
 
Sosem volt víznek
sosem volt partja.
Sosem volt múltunk
el ki takarja?
 
Sosem volt ajtó
sosem volt nyitva.
Sosem volt létünk
meg ki javítja?
 
Sosem volt álom
sosem volt éjben
Sosem volt párod
meghal a kéjben.
 
Sosem volt szónak
sosem volt hangja.
Sosem volt ember
-         sosem lesz rangja.
 
Sosem volt égen
sosem volt felhő
Sosem volt gyermek
egyszer csak megnő.
 
Sosem volt erdő
sosem volt árnya.
Sosem volt madár
sosem lesz szárnya.
 
Nagyszénás, 2003.XI.26.

 

 

Kép

ÁLMOK

 

Sirály sikolyjal

halnak mega percek.

Távolról szólnak

a hajó dudák.

Hangodat hallom

a tenger morajából.

Az óceán kékjén

hajad hullámzik át.

1984.XI.20.  Eger

  

 

Kép  

 

                                 UTÓSZÓ

 

 

Ha majd magam megértem,

s nem csak magamhoz mérten

jót tudok.......

akkor tán újra lépek,

s talán felnéznek rám, hogy

mit tudok.

1984.01.18 Besenyőtelek

 

Kép

VAGYOK

                  Álom vagyok csak.......

                kiáltás vagyok csak.......

             viszhang vagyok csak.......

                   hang vagyok csak.......

                            vagyok csak.......

                                         csak......

                                         csak miattad létezem.....

                                         vagyok, mert emlékezem ...

                                         vagyok egy pillantásod .....

                                         vagyok az elmúlásod ......

               már csak csönd vagyok ......

                      már az sem vagyok ......

                          már csak vagyok ......

                                 csak vagyok ......

                                         vagyok........

                                                     .......

                                           Eger,1986 tavasza

 

 

 

Versek életem egy régi szakaszából. Nagyjából középiskolás korom végére tehetők az első írásaim. Ezeket még annak idején nem gyűjtöttem össze. ( utólag már bánom ). Írásaim feljegyzését kb. katonaidőm korszakára tehetem.A versek datálása így tehát 1982 környékén kezdődött. Legtöbb versem alatt ott található a vers keletkezésének helyszine is, többnyire Besenyőtelek, Baja, Eger , vagy Nagyszénás valamelyike.
 
ELSŐ LAPRA
 
Ez a papír sem
sejti még
hófehérsége
végzetét.
Ha majd a szó
formára lel,
nemcsak a lapok
fogynak el.
A jelent éljük.
A múlt? Sötét,
és nem találjuk
a Bölcsek Kövét!
A jövő: remény.
FELTÉTELES.
Addig még élj,
remélj, szeress!
 

Kép

                 FORRÁS /FONTANA/
 
Hegyi patak
tiszta voltam.
Aki nézett,
belém látott.
Érdeklődve
folytam körül,
körbefolytam
a világot.
 
 
Hegyi patak
tiszta voltam.
Szomjazóknak
vizet adtam.
Bárhol jártam
a világban,
szomjat oltó
víz maradtam.
 
 
Hegyi patak
tiszta voltam.
Egyre nőttem,
Növekedtem.
Az emberek
között aztán
piszkos vizű
folyó lettem.
 
 
Hegyi patak
tiszta voltam.
Forrásomhoz
Visszavágyom.
Évek óta
keresem a
hegyi patak
tisztaságom.
 
 

 

Kép

 

 

 ISLAND

 
Sziget.
Körötte
tenger.
Néma part.
Zátony
vigyázza
álmom,
s fogva tart.
Hajók.
Zátonyra
futnak.
Alszanak.
Vágyak.
Madarak
Szárnyán
játszanak.
 
Sziget.
Körötte
tenger.
Végtelen.
Zátony
Vigyázza
álmom,
s életem.
Hajók.
Zátonyra
futnak,
csendesek.
Vágyak.
Madarak
szárnyán
elveszek.
 
Nagyszénás,1993.07.13.
 
 
 
 
                       TUCATVERSEK
 
 
 
1.
/tombola/
Kisorsoltam
az életem,
ha megnyertem,
hát had vigyem.
 
2.
/szín-tézis/
Bárhogyan is
nézed a képet,
színes tévén is
szürke az élet.
 
3.
/erózió/
Kövek között
 kicsiny kavics.
Eldobtam veled
 a múltad is.
 
4.
/mikroklíma/
Zuhog. Ázok.
Elállt. Várok.
Nap süt. Fürdet.
Vérem lüktet.
 
5.
/kérdés/
Mennyit nőttél
tegnap óta
kertem foglya,
zöld boróka?
 
 
 
6.
/szelíden/
Szellő lebben
 napkeletről,
 megitathatsz
a kezedből.
 
7.
/tor-zoo/
Hangya létem
összenyomták
rám zuhanó
emlékmorzsák.
 
8.
/utópia/
Csoda történt
azt mondható…
békét szült a
mindenható….
 
9.
/tér-kép/
Nyárfasoros
párhuzamok
múltam mellett.
Lépnem kellett.
 
10.
/dia-dal/
Megfogtál egy
pillanatban.
Kép vagyok e
diadalban.
 
 
11.
/báj/
Mosolyod szép.
Ajkad gyöngye.
Nevess az én
 örömömre.
 
12.
/magány/
A magány burka
 rajtad feszül.
Veled vagyok
 ott legbelül.
 
Nagyszénás, 1993.08.09
  
 
                      MÉG EGY TUCAT
 
 
1.
/Relatív/
 
Szürkeséged
 csak akkor érték,
ha az agykér -
gedben mérték.
 
 
2.
/Angolkór/
 
Mister,sebére
 balzsamot tegyen,
de jól vigyázzon,
 nehogy ír legyen!
 
3.
/Sakk-sokk/
Leütöttek!
Mondta a báb.
Unom a sakkot…
nem játszom tovább…
 
4.
/Pech (??) /
 
Whiskyt jéggel,-
nem tonicot!
 Lekéstem a
Titanicot!
 
5.
 
/Diplomácia/
 
Bárány – farkas
 tárgyalás.
Egy bégetés,
…majd szájnyalás.
 
7.
/Forgatás/
Csapó-2!
„Nyílt terep”..
…. a légyé volt
a főszerep!!!!
 
 
8.
/Disznó mottó/
 
Úgy izgulok.
Végső sorban
 nem voltam még
 disznótorban!
 
 
9.
/Ga-liba/
 
Sokat ittam
egyvégtében,
de ….mé’ repülünk
 W-ben???
 
 
10.
/Talajtan/
 
Mi, göröngyök
 tartsunk össze!
 Nemes célunk:
 a rög-eszme.
 
 
11.
/Haditanács/
Lehel vezér!
Mit is mondtam???
… Bocsánat!!!
elkalandoztam….
 
 
 
12.
/TüNeT/
  Még egy ilyen
rázós napot!
 Azon nyomban
felrobbanok!
 
+1.
 
/Hálóper/
 
Nem húzom tovább
 az ítéletet.
Szétválasztom
 a két térfelet!
 
Nagyszénás, 1993.08.13.

 

Kép

                 

 TERMÉSZETÜNK 

 

 

Valahol a mélyben
 Felbuzognak
 szeretet gejzíreink.
Zuhanni készül
az érzés vízesésünk.
Lelkünkben tombol
 a trópusi vihar.
Az emlékmocsarak
mélyükbe húznak.
Hajdanvolt célunk
 omló sziklafal.
Kanyargó sorsunk
 céltalan folyó,
 partja agyag: por VOLT,por LESZ.
Csámcsog rajtunk az erózió.
 
Nagyszénás,1995.12.03.
 
 
  
                            SZAVAK
 
6.
/Erdő/
Tegnap még
 az ágakon
 lengett egy levél.
Ma megjöttek
 a fázós madarak.
 Holnap nagy
 baltákkal
eljön a
 Kaszás.
Elzuhanok.
Gyökértelenül…
 Hóvirágos
 Tavaszról
 álmodok,
majd meghalok
 a kandallók
 tüzén.
 
 
9.
/Fény/
 
Útra keltem
 Céltalanul
 Valahonnan
 valamerre
véletlenül
 jutottam el
eljutottam
a szemedbe.
Részed lettem
 Befogadtál
 szemed mélyén
 bújócskázom.
Sötétben is
 árnyékban is
uralkodom
 a világon.
 
Nagyszénás.1997
 
 
REÁLIS(an)
 
Vártam a csodákra,
bár tudom, hogy nincsenek,
 s nem segíthetnek
 az égi istenek.
Földi kínjainkra
 földi írt találhatsz,
földi fájdalomra
 földi könny a válasz.
S bár tudom:
sokszor ez sem segít,
 hát tartsunk meg
 magunkban
 minden emberit!
 
Nagyszénás,2002.
 
 
 
Kép
 
 
SZAVAK 11.
 
LETARGIA
 
Türelmem kiszáradt kút.
Lekaszált rét a lelkem.
Nem küldtem gyászjelentést,
de valami meghalt bennem.
 
Nagyszénás,1996.02.14
 
 
 
 
ALTERNATÍV
 
Már
arra sincs időm,
hogy magam legyek.
Még
arra sincs időm,
hogy MAGAM legyek.
 
Nagyszénás, 1995.12.03.
 
 
SZÉP VERSEK '79
 
Mint akiket megkínoztak.
Azt vallották verset írtak.
Kín szavakkal, rímek nélkül,
néha pontot tettek végül.
 
Mint akiket fejbe vertek.
Agygörcsükben révedeztek.
Mély az érzés? Sznob a forma?
EZ a költészet reformja???
 
Mint akiket meggyaláztak.
Sértődötten hadonásztak.
Ordítottak, mellet verve:
benn vagyunk a költészetben!!
 
Mint akiket tetten értek.
Ijedtükben hátra néztek.
Otthagyva minden jegyzetet
töltötték meg a kötetet.
 
Mint akiket megkínoztak.
Azt gondolták verset írtak.
lapozgattam, most úgy érzem:
elveszett a szép érzékem.
 
Nagyszénás,199308.11
 
 

LÉPCSŐK

 
                    Fény
                                 Árnyék
                                                Játszadozás
                    Vágy
                                 Remény
                                                Várakozás
                    Egy
                                 Perces
                                                 Szeretkezés
                    Nincs
                                 Bennünk
                                                 Szégyenkezés
                    Hit
                                 Közöny
                                                 Veszekedés
                    Száz
                                 Éves
                                                 Perlekedés
                    Vér
                                 Iszony
                                                 Undorodás
                    Nem
                                 Talált
                                                 Szabadulás
                    Új
                                 Eszmék
                                                 Színészkedés
                   
                   Ránk
                                Törő
                                                 Emlékezés
                   Fák
                                 Tüzek
                                                 Elpusztulás
                   Meg
                                  Maradt
                                                  Ragaszkodás
 
 

 

Eger, 1984 tele
 
 

Kép

 

   FÁTUM HUMANUM
 
 Hangjaink halkan
hullnak a földre.
A magány iszonyú
némaság.
Hajdanvolt falakról
vakolat mállik,
s néha csak
céltalan hull alá.
Szántástól
retteg a földünk,
körmökkel
kaparunk
sírokat.
S ha felsír
az éjben
a jelszó,
csak
szirénahangot
hívogat.
Ahol naponta
meghal
a törvény,
ahol a nyugdíj
a Messiás,
ahol az öklöd
az egyetlen
döntnök,
ott nem csak
a jóból
van hiány.
Hangjaink halkan
hullnak  a földre...
csak eltékozolt
mondatok.
Hajdanvolt családok,
családi tűzhely,
csak álmaimban
voltatok.
ahol tótágast
áll az érték,
ahol a pénz
predesztinál,
ahol a vers
csak díszítő
kellék.......
ott nem csak
a szépből
van hiány.
Két kezünk
símogatást oszt,
nekünk még
balzsam
a dallam is,
s ha vonz a Föld
valamely sarka,
ne csak vágyjak rá,
lássam is!
hangjaink halkan
hullnak a földre.
Eltüntek az
értő fülek.
Ahol a nyomor
vért produkál majd,
csak ott gyűlik
össze a csődület.
Kánaánok
földjére visznek...
zengnek a mázos
ígéretek....
Százan ugatnak
száz igazságot,
s gomba mód nőnek
az új nézetek.
Hangjaink halkan
hullnak a földre,
és lehanyatlik
a két kezünk.
Megszülettünk,
mert kötelező volt,
azóta élünk
és vétkezünk.
Homokszemek
egy nagy
homokórán.
Lepergünk
lassan...
de
biztosan...
nyitva a
NAGY KÖNYV,
benne a sorsunk
piros betűkkel
írva van...
Nagyszénás, 1996.04.29
 

Kép

 

TOLLVONÁS
 
Egy pillanattal tettenérve
tíz ember tollat vett kezébe.
- az első kereste az árát,
- a második megnézte a márkát,
- a harmadik rajzolt három keresztet,
- a negyedik firkálgatni kezdett,
- az ötödik kitöltött egy csekket,
- a hatodik vázlatot teremtett,
- a hetedik írt egy levelet,
a nyolcadik végrendeletet,
- a kilencedik rágta a végét,
hogyan ossza be a bérét,
- a tizedik húzott egy vonást,
majd
megírta a Tollvonást.
Nagyszénás, 1993.08.03.
 
Kép
 
PARADOX PANOPTIKUM
 
Daidalosz  szárnyakról álmodik.
Dáreiosz kincseket ás.
Kolumbusz nem kapott vízumot,
Freud most valaki más.
Nagy Sándor fűzőjét bogozza.
Kutuzov vodkát iszik.
Nero épp őrjöng dühében,
háztűznézőbe viszik.
Cicere töri az "r" betűt.
Hannibál sízni tanul.
Mohamed Rómába költözött
egészen váratlanul.
Francis Drake rádió bemondó
egy jó kis kalózadón.
Gagrin szédül. Ez tériszony.
Z-űr zavar az űr hajón.
Magellán inget vett. Túl szoros.
Amundsen heves jeges.
Graham Bell húsz éve kagylót gyűjt,
bár tudja, hogy felesleges.
Sherlock Holmes alibit keresgél.
Capone becsületes!
Hamingway horgászni szeretne,
de készsége kezdetleges.
Herkules fitness-klub rajongó.
Picasso vásznakat vesz.
Tell Vilmos kalapszalont nyit,
Gessler csak pénztáros lesz.
robinson társasút szervező,
de pénteken nyugdíjba ment.
Batu Kán nyugatra tekinget,
tudja, hogy ez mit jelent.
A napkirály napernyő kölcsönző.
Beethoven a hangadó.
Hamlet n király lemondott,
de javulás nem várható.
Szophoklész darabja megbukott.
tombol a nagy publikum.
Valahol nagy csendben
menyílt
a
Paradox panoptikum!
Nagyszénás, '98 nyara
 
Kép

 

SZÜLETÉSNAP
ANNO
 
A ki nem sütött tortán
már nem égnek a gyertyák…
Kihűlt simítások
gyermekfejemen.
Örömkönnyeink
igazgyöngyei
örökre szétgurultak
és
hiába dúlom fel
lelkem fiókjait….
-         néha már
a kulcsát sem találom
………………..
Az ezüstpapír alatt
nem lapul ajándék….
…. csak arra gondolok,
majd hogyan viselem…
…… a soha meg nem kapott,
…. olyannyira vágyott,
…. csak másoknál látott
elrejtett világot
……………
Az el nem hozott rózsák
vázába kerültek.
Hideg simítások
felnőtt fejemen.
Örömkönnyeink
tán végleg kiapadtak??
A születésnapokból
az álmok…
megmaradtak
…………
 

Nagyszénás, 1995.07.13.

 

Kép

 

BARLANGBAN
 
Cseppen a vízcsepp.
Csobban a tóban.
Monoton dallam
visszhang hazában…
Vízesés fátyla
megmerevedve…
Kőlabirintus…
Ezred év titkát
oszlopok őrzik.
Messze az élet,
hisz ez a vakság
nagy birodalma.
Cseppen a vízcsepp.
Oszlopok nőnek.
Centik mutatnak
millió évet.
 
Baja, 1982 tele

 

HIÁBA
 
Hiába szállnék. Nem szabad…
A gondom úgy is megmarad.
 
Hiába jönnek új napok.
Új nem leszek. Én ez vagyok…
 
Hiába küzdök, egyre megy:
nehéz az élet egyszeregy.
 
Hiába várok, megtanult.
Magához láncolva húz a múlt.
 
Hiába szólok. Szép szavak.
Üresfejűnek tartanak.
 
Hiába várlak. Nem jöhetsz,
de tudom így is, hogy szeretsz.
 
Hiába vár a két kezem.
Gondolj rám. Maradj velem.
 
Hiába írok. Nem segít.
nincs olyan, ki bátorít.
 

1983.júliusa, Baja

 

Kép

VERS MINDENKINEK

1.

Miért vagytok lelketlenek?

Egy kicsit szeretni kellene....

Szeressétek

a nyíló virágot,

várjátok

a madarak jöttét,

csodáljátok

a vér lüktetését,

tanuljátok

a gyereksírást,

tiszteljétek

a dörgő felleget,

igyátok be

a májusi záport

és gyűjtsétek

a messzi út porát!

 

Miért vagytok szívtelenek?

Egy kicsit szétnézni kellene …..

Látni

a hervadó világot,

találni

haló madár hörgést,

iszonytató

szív halott csöndet,

visszhangos

éhező kiáltást,

csattanva

sújtó villámot,

az út porát

elmosó esőt.

 

Miért vagytok elutasítók?

Nehéz emberebbnek lenni?

Halljátok

a jajszavak zuhatagát,

foldozzátok

a bombatölcséreket,

fogjátok meg

a gyöngék kezét,

keressétek

az eltűnt időt,

és szorítsátok

az olajágat!

 

Miért vagytok könnyen felejtők?

Csak előre nézők.

Emlékezzetek!

Lássátok

milliók jeltelen sírját,

érezzétek

az égő hús szagát,

féljétek

a szirénák hangját,

rettegjétek

a stukák zenéjét,

tomboljátok

az őrültek táncát......

Ássátok

mélyre a fegyvereket!

 

2.

.. Én még nem láttam ….

még nem hallottam......

még nem féltem.....

 

Most félek,

hogy még látom ….

félek, hogy még hallom ….

félek, hogy …...

 

Szorítom az olajágat!

B.telek, 1985.01.14.

 

 

Kép

 

NEGYEDSZÁZAD

 

Piszkos fehéren olvad a hó,

huszonötödször megint.

Negyedszázados ember lettem

az anyakönyvem szerint.

 

Huszonöt tavasz, huszonöt nyár.

Utána ősz jön megint?

Hajamban egyre több az ősz szál.

Természetrendünk szerint.

 

Piszkos fehéren olvad a hó.

Jövőre olvad megint?

Huszonöt múlva ötven leszek

a forgatókönyv szerint?

 

Huszonöt évem telve vággyal.

Most ábrándozom megint.

Negyed századom mennyit érhetsz

értékrendszerünk szerint?

 

Eger, 1987.02.11.

Kép

 

 

 

 


 

 

 

 

 

 

                         

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.