Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Poézis

 

EGY NAP A KÖLTÉSZETÉRT

Ma versekkel kelt fel a hajnal.

Ma versekkel fekszik a hold.

Ma versekből fonnak szívárványt....

Ma minden rímmel dalolt.

 

Ma versekkel nyúlik az árnyék.

Ma egy vers az égen a nap.

Ma rímekkel bélelt fészek

a fejen a szalmakalap ...

 

Ma verset dalol az ágon

a máskor szürke madár.

Ma verslábon szalad az idő,

a célja a látóhatár ...

 

Ma versekkel jön meg az este.

Ma versekkel mondj altatót.

Ma versekkel színezd szépre

költő a földi valót.

 

Ma versekkel ragyog az égbolt.

Ma vers a Göncöl-szekér.

Ma csak a lelkem írja a verset.

Ez a nap ennyit megér.....

2013.04.08.

(A költészet napjának tiszteletére)

 

tulipanok.jpg

 

MAGYARÁZKODÁS HELYETT

Az igazság

átlátszó pajzsát

hiába tartom.

Támadtok.

Bűn nélkül kell

bűnben maradnom????

Nem félek

a hazug szavak

nyílzáporában.

Merre vagy Mátyás???

Hagyj nyomot

sorsom porában.

N.sz., 2013.04.11.

 

TAVASZODNÉK

tavaszodnék

madár hangon

messze szállnék

zöld ágakon

vándormadár

visszajárnék

napfürdőben

lubickolnék

aranyfüstben

tavak vizén

táncot járnék

színezüstben

kicsi rügyben

nyíló virág

álma lennék

árok parton

papsajtmályvát

szedegetnék

áprilisi

vándor szelek

hova visztek

bárhol járok

a világra

tavaszt hintek

N.sz. 2013. április

 

tavaszodik2..jpg

 

 5140.   HIRDETÉS

.....mert  végre tavasz

hirdeti napsugárral:

csak késlekedtem .....

 

5141.     ÁLCA

kékszemű kökény

fehér virágba rejti

késett tavaszát

 

A FÖLD NAPJA
Én megőrizlek
szépségnek és csodának,
de kevés vagyok .....

Én tovább adlak
gyermeknek, unokának...
Lesznek holnapok?

Én vigyázok rád
porból és vízből meggyúrt
kozmoszi csodám....

Csak veled élek.
Történjen bármi véled...
Te vagy a hazám.
2013. április. 22.

 

KIVÁGOTT  FÁK ....

kivágott fák

a versek

hevernek szerteszét

száraz széna

az álmom

halott fű-rend a rét

múltam hegyére lassan

elsápadt hó esik

terveim eltévedve

a jó utat keresik

csendes

égi madárhad

csapatokban repül

madárijesztő lelkem

ezt kapta szerepül

csontvázkéz

száraz ágak

nem nyílik

rügy - levél

lokális elhidegülés

öldöklő fagyveszély

sivatag széli sziklák

elkoptat a homok

könnyesen szép a múltban

a betakart romok....

N.sz. 2013. április

 

HARMATODBAN

mondj most egy szót

vagy csak hallgass

halkan dalolj

vagy szavalgass

simogass meg

kezek nélkül

mosolyodtól

lelkem szépül

 

verset mondok

megszokásból

kincsem lettél

a világból

simogatlak

szemsugárral

díszítelek

szóvirággal

 

vadvirágból

fonok álmot

csillagokból

hozok lángot

hold fényével

betakarlak

az istenek

nekem adtak

 

enyém maradsz

tiéd vagyok

napfényedtől

elolvadok

harmatodban

tiszta lettem

az életet

megszerettem

N.sz., 2013 május 1.

 

 

ÉDESANYÁM EMLÉKÉRE
Csak egy kis kék virágszirom
... és egy könnycsepp az arcomon.
Az életem bizony Tőled kaptam,
de már magam maradtam.

Már nem vagy, de hálát mondok.
Lehetnek örömök és gondok....
Fakult fotóról nézel le rám.....
Te voltál az édes, jó anyám!

Te voltál a fény a szememen,
téli fagyban kesztyű kezemen...
Az első szó Te voltál ajkamon.
Mosoly maradtál árva arcomon....
- - - - - - - - - - - - - - - - - - -
2013. május első vasárnapja

 

edesanyamemlekere.jpg

 

Múltról  Álmodó  Vasutak

 

Sínpárok.

Eldobott szemét.

A kis piros

adja a zenét ....

Az állomás

ódon, megkopott.

Festőt a fal

régen láthatott.

A láncon lakat.

Nem vár váróterem.

Gyilkos közöny,

és szürke a jelen.

Villa és kés...

kézbe már nem veszik.

Az étlapot pedig

örökre elteszik.

Kinézek csendben..

Az utolsó vonat

jegynélkül viszi

a bliccelő álmomat....

M.h. 2013. 05.03.

 

ÖRÖK  MÁJUS

Búza tenger. Pipacs sziget.

Faluvégi akácliget.

Bárány felhő. Pacsirtaszó.

Arany léggömb a nap-hajó.

Lila ágak az orgonán.

Nektár a méhek potrohán.

A repcetábla sárga foltja...

Egy galamb a szomját oltja....

Az útszéli jegenyetornyok

lábánál álmodó bokrok

a bodzaernyőt szétnyitották.

A gólyafészket kipofozták.

Futkos a pár hetes csikó.

Párját  várja a léprigó.

Egy szélfútta bóbita-ágon

csodálkozom a szép világon.

Sorol a kukorica zöldje.

Maradjon május mindörökre!

N.sz., 2013. május 6.

 

majusi.jpg

 

ENYÉSZET

régi kastély    szétesett

volt egy múltja    vége lett

kidőlt a fal    néz a csend

halott gazda már a rend

ablakkeret    szemtelen

sikoltozik a jelen

volt egy kémény   rég ledűlt

mocsarában elmerült

a régi kor   fáj nagyon

hiányjelek a házfalon

az asztalon már nincs ebéd

munka nélkül a cseléd

a dajka nem mond altatót

rémülten nézik a valót

jövő már nincs

a székeken

elszenderült

a végtelen 

................

N.sz., 2013. május

 

ERDŐN, MEZŐN

nem a jelent féltem

a jövőt....

keresem

az elfolyó időt

szélmalomharc

mindegyik napunk

sorsüldözött

vesztesek vagyunk

nagy hangyaállam

de a dolgozók helyett

a legtöbb "hangya"

csak henyélni szeret

és nincs királynő

de van uralkodó

és az irányítás

kissé rendhagyó

erdeinkben

megbújó vadak

kinevet a végént

 játszanak...

úgy érzik hogy

meg van mindenük

de a célkeresztben

ott van a fejük

N.sz. 2013. május

 

celkereszt.jpg

 

MÚLT

nem test

nem hang

nincs cím

nincs rang

régi emlék

mostmár

nem lét

ködök

rejtik

elfe-

lejtik

már nem

való

rég meg

haló

hamu

és por

i d ő

és kor

N.sz. 2013. május

 

ÖRÖM

jókedvem

határtalan

bánatom

ma tárgytalan

mosolygok

mindenkire

nem szólok rá

ma senkire

szivárvány

fejem felett

egy angyal

megérkezett

napfényben

fürdik velem

kicsivel szebb

lett a jelen

N.sz. 2013. máj.

 

EGYSZER

egyszer majd eljöttök

visztek ha kell ha nem

egyszer magához szólít

az én Istenem

egyszer elhallgatok

s pajzs lesz némaságom

egyszer sebhely leszek

a haldokló világon

egyszer visszanézek

s nyomaim elsöpröm

egyszer porrá válik

minden lélekbörtön

egyszer mélybe hullok

gránit keménységgel

egyszer eggyé válik

a föld a zengő éggel

egyszer pontot tesznek

minden vers végére

s nem gondolnak  vissza

a világ kezdetére

egyszer földre omlik

minden magas várunk

egyszer nem lesz holnap

bárhogy is vigyázunk

N.sz. 2013. május

 

ittamult.jpg

 

MEGÍGÉRTED

(az utolsó nyolcezres emlékére)


................................
a hegycsúcs ott maradt....

elnyelt a lavina-bánat
..............................


jegesek a léptek
csak nézünk utánad
............................


most a szakadék vonzott
pedig a csúcsot nézted
................................


már nem jössz vissza
pedig megígérted
.........................

 

- mellékvers -

 

a lelked ott maradt

és már elfogytak a léptek

legyőztél már mindent

de most utolért a végzet

mosolyod még sejlik

az örök éjszakából

elindulnál vissza

de nincs már alaptábor

.......................

N.sz. 2013. május

 

kandzsen.jpg

A Kadzsendzönga

felhőköntösében pompázik ....


ELBÚJTAM

Elbújtam az ablakom mögött.

Csodáltam a kerti zöld ködöt.

A leveleket, a kis virágokat,

a pókhálóba beszőtt álmokat.

A rigószárnyon röppenő időt,

a hernyólábra húzott kis cipőt.....

A borostyánra ragadt harmatot,

a gombatönkre rakott kalapot....

Az életnek becézett csodát,

ezt a tanár nélkül élet-iskolát.

Figyeltem  a rejtett részletet,

az akácfákon bújó fészkeket.

A madárhangra komponált zenét,

az élnivágyás örök szellemét.

A vakondvárról guruló rögöt....

Csak ámultam az ablakom mögött....

N.sz. 2013. május 26.

 

harmatos.jpg

 

ÖRÖK GYERMEK

örök gyermek

játszom az életet

ajándéknak veszem

a kapott éveket

mosolygok

hisz köztetek vagyok

én  a gyermek

és ti a bölcs nagyok

kérdezek néha

butaságokat

megálmodom

a legszebb álmokat

gyermekként  örök

a lelkem fiatal

felvállalt csöndem is

verseket szaval

nézem csak nézem

benne létezem

nem félek már

bár nem fogják kezem

felnövök egyszer

majd mondok egy mesét

elregélem

a létem kezdetét

aztán tanítgatnak

és játszanak velem

ami hátra van még

az nagy nagy türelem

és a holnapokba

vetett bizalom

ha majd elfogy

a testem itt hagyom ....

N.sz, 2013 gyermeknapján

 

gyermeknapi.jpg


FEHÉR VÉGZET

- egy rémséges zivatar emlékére -

jön a jég az égből

milliónyi lándzsa

fájdalmasakat szúr

a földműves világba

túr az ember  izzad

s negyed óra végett

jégesővel jön meg

a tönkretevő végzet

fájdalmas szemekkel

nézünk égre  földre

jövőnket  a vihar

játszva ketté törte

2013. 05.30.

 

jegeso.jpg

 

LÉLEK  ÉS  ESŐ

versíró idő

szomorú

lelkekben dúló

háború

szürkévé vedlett

közhelyek

idegesítő 

emberek

pohárban kávé

elfogyott

szomorúságom

indokolt

keresztbe tesznek

néhanap

hozzájuk süllyedsz

béna vagy

felhők az égen

szürkeség

nyomokban szétszórt

büszkeség

keresed kutatod

önmagad

ez a gondolat

fönnmarad

mert most szomorú

versiró idő

kezemben maradt 

még erő

tollat ragadni

hogyha kell

nem veszekedni

senkivel

egeden fénylő

pont vagyok

lélektükrödben

ott ragyog

N.sz., 2013. 05.30

 

lelekeseso.jpg

 

ZUHANÁS

lelőttek

szárnytalan

madár

nem repülsz

többé

...........

lehet

éjsötét vihar

a hangodat

hallom

örökké

............

üres

a fészked

kihűlt helyedre

jégpáncél

fagyott

..........

zuhansz

de én is

zuhanok veled

hisz

az árnyékod

vagyok

........

N.sz. 2013.06.04.

 

 

zuhanok.jpg

 

 

LÁBAD  NYOMA

Kinevetsz,

vagy mosolyogsz....

Egyszer majd

megkomolyodsz.

Néha sírsz,

de befelé.

Lassan mégy

a cél felé.

Imát mondasz.

Könnyezel.

Aggódó szülő

leszel.

Magányodba

menekülsz....

rejtett helyekre

kerülsz.

Társat vesztel

és éveket...

Bámulod

a kék eget.

Keresel

egy csillagot...

retteged 

a holnapot.

Az út pora

rád ragad...

terveidből

mi marad..

Megöregszel.

Ennyi volt.

Kinevet

a telihold....

Lábad nyoma

reggelig

homok-könnyel

megtelik ....

N.sz., 2013. jún.

 

 labnyom.jpg

 

A  VISSZHANG  SZÜLETÉSE

Ihatsz a kezemből

hajnal-harmatot.

Közben a csendmadár

békéjét hallgatod.

Megfürödsz nyugodtan

szeretetemben ....

A napból szőtt köntös

ott a kezemben.

Betakargatlak.

Maradj békén.

Te vagy az álmom

napjaim végén,

s ha eljön a reggel

veled ébredek.

Boldogan dalolsz.

Visszhangod leszek.

Szivárvány hidakat

rajzolsz az égre,

pipacs foltokat

festesz a vidékre.

Valahonnan szellő

zümmög mézillattal.

Így kerek a világ.

Veled és önmagammal...

N.sz. ,2013.jún.

 

LÁNC

szép volt

szétesett

egyszer

végelett

pontok

és szavak

kiszáradt

tavak

nem jössz

nem megyek

kisírt

szép szemek

hiányod

végtelen

szürkébb

életem

csendünk

felüvölt

kristály

összetört

gyöngyünk

mint a múlt

lassan

szétgurult

N.sz.2013. jún.

 

VERS A VÉLETLENRŐL

(W.S. százéves lenne)

Százéves bóbita pillanat.

Templomok csöndjében

alszik a végtelen.

Meghalt  a múlt.

Aprócska létéért

küzd a jelen.

Minden perc vízcsepp.

A múlt tavába hullt

A létezésünk már elavult.

Az igazolás ott áll

az anyakönyv mellett.

Nem tehetünk róla,

de élnünk kellett .....

Mbh. 2013.06.18.

 

ws_damo.gif

 

EGY NYÁR ELEJI

PRÍM-ŐR

Van egy szám.

Én ki nem mondom!

Csupán az vele a gondom,

hogy nem osztható

csak eggyel

és önmagával.

Haragban van

a világgal??

Önmaga kétjegyű,

de páratlan.

Ezek után

nem is oly váratlan,

hogy a számok sorában

prím a rangja.

Értékét az a tény adja,

hogy valaki ma ennyi éves.

Tizennyolc múlt!

Vagy a hír téves?

A Prím-Őrnek

sok boldogságot,

és még sok

prímszámot

kívánok!!

2013. június. 17.

 

szulinapi.png

 

5142. - 5143.   W.S  SZÁZ ÉVES

Már nem kereslek.

Betűid csendje papír,

szó és vers sziget.

 

Lakatlan álmok.

Élnek és belehalnak.

Örök dagály vagy ....

 

 

dagaly.jpg

 

5144.-5146.     ELFÁSULVA

lehulltam  -  voltam

levél egy ágon lógva

fennmaradásig

 

maradtam gyökér

de nem sarjad belőlem

már csak az álom

 

majd állva halok

fűrész és fejsze lesi

hangtalanságom

 

 ÉGI - FÖLDI  DOLGOK

körém csöppent

az égi gömb

vele zuhanok

elalszom

álmom félelem

meg se mozdulok

elengedett

a végtelen

enyém a tér

s az idő...

testem börtön

lelkem szabad

egyszer majd összenő

valahol távol

ott dalol

a horizontmadár

távcsővel nézem

hol lakik az

ki hazavár ...

N.sz., 2013.június

 

ITT RAGADTAM

itt ragadtam.

Idegen korban.

Idegen földön.

Időm kevés.

Már csak 

a felmondásom töltöm.......

Újabb világ.

Újabb rendszerek,

de lehet ott

nem lesznek emberek...

A verseim

majd kinek írom?

Társam nélkül

hogyan bírom?

Ha majd egyszer

lesz még olvasó....

Szerencsésnek

leszek mondható ....

N.sz 2013. június

 

SZAVAK EGY SZÁZÉVESHEZ

(Weöres Sándor ma lenne százéves)

Száz éved
csak egy pillanat.
Szavaid
véletlenszerűek.
Értéked lettél
saját magad,
s azok
az egyszerűek,
akikben dalolnak
verseid,
kikben csilingel
a rímed.
Nagyszerűbb vagy
és különb....
tündöklésed
és szíved....
Emberibb vagy,
mint annyi más.
Verseid rólunk szólnak.
Küldötte voltál
a szépségnek,
és minden
emberi jónak ....
N.sz., 2013. június 22.

 

weores.jpg

 

 

MÚLT-AKVARELL

az voltál

hegedűszó...

és esti holdsugár

felettünk

ott állt csendben

az álmos

egri vár

mustszagú

volt az éjjel

csak álltunk

csendesen

fiatalság

hová lettél

és hol van

a kedvesem ...

elhalkult

hegedűszó

elázott régi kép

húsz évem

régi kincsem

arcodat

nézi még ...

N.sz., 2013. június

 

IDE - ODA, VALAHOVA ....

ideléptem, odaléptem

nem volt lángom, mégis égtem

fára másztam, lyukba bújtam

két kezemmel földet túrtam

bárányfelhőt terelgettem

éhes borjakat etettem

lyukas cipőt lábra húztam

fűzfasípot estig fújtam

felnőtt fejjel gyerek voltam

régi nyomban bandukoltam

széken ülve táncot jártam

gyerekfejjel csodát láttam

falu szélén világ végén

billegtem egy deszka élén

nevetgéltem, keseregtem

verset író felnőtt lettem

ide-oda, valahova

életem lett az iskola

gyerekfejjel, felnőtt fejjel

mit kezdek az életemmel

magyarázok, tanítgatok

éjsötétben lámpás vagyok

N.sz. 2013. június

 

02lampa.jpg

 

SZÁZ ÉV .....

(még egy vers
WS emlékére)

száz év száz szó
szekér, egy ló ....
csengő, szánon
templom
kánon
egy szó, egy vers
érett, nem nyers
gyümölcs
fákon
egy dal
a számon
rímek, csengők
színes kendők
boldog tánca
arcok ránca
kisimul
aki nevet
boldogul
galagonya
bóbita
szél repíti
nincs vita
pihen a csend
a havon
megterített
asztalon
finom étek
csupa jó
mézédes
a magyar szó
ott szól benne
a gitár
hárfa, duda
a szitár
sámándob
és cimbalom
Kodály-dallam
ajkamon
csupa zene
muzsika
buborék
és karika
csupa játék
csupa szín
mosoly ragyog
valakin
csak egy ember
csak egy szó
száz év óta
hallható
nagy ajándék
vagy nekünk
szépen szóló
emberünk ....
N.sz. 2013. jún. 23.
 

 

NYOMTALAN

Mindenség. Távol. Végtelen.

Semmiség. Benned létezem.

Milliárd csillag felragyog.

Egyetlen homokszem vagyok.

Kozmikus létem, gyökerem.

Eredő múltam keresem.

Születtem. Vagyok. Jogtalan ...

Elfúj a szellő, nyomtalan ....

N.sz., 2013. június

 

homokarc.jpg

  

REGGEL, ESTE

napfelkeltém

ha nézed messziről

felbukkanok

a sötét semmiből

szép ez a hajnal

szép ez a sziklaszirt

kiül az ember

és félve széttekint

 

naplementém

ha nézed csendesen

eltűnök majd

egy messzi tengeren

csöndes az éjem

véges a végtelen

kelek és nyugszok

örökös küzdelem

2013. jún.25.