Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


P-Art

 

Part és Poli-Art......

Mindkettő mederben tart.....

 

Kedves Barátaim, Ismerőseim!

Büszkén kiáltom világgá, és osztom meg a hírt veletek.

Elnyertem az érdi Poly-Art Alapítvány Irodalmi Díját. Nagy megtiszteltetésnek tartom és büszkén vallom magam a díj birtokosának.

Külön öröm, hogy a díjat más költők, alkotók szavazatai alapján kaphattam meg.

Életem és a 2014-es év második díja a megjelent kötetem és a szerzői estem, két kiállításom mellett.Sok-sok sikertelenség és szomorú évek után jó érzés ezeket a dolgokat felmutatni és elétek, a világ elé tárni, járulni velük.

A díjak egyben még jobb és színvonalasabb munkára serkentenek.

Csak egészség legyen hozzá!

Köszönöm a díj adományozóinak az elismerést, az olvasóknak az érdeklődést a gondolataim és alkotásaim iránt.

 

adij.jpg

 

dij2.jpg

 

ÚJ PART

gyökerek

izmok és erek

miből vagyunk

mi emberek...

ideg, fájdalom

akarat

köröm

kaparni falakat

szemek

bennük a csillogás

olykor zuhanás

és nagy bukás

máskor meg

szárnyak

magasba visznek

Isten fia

akiben hisznek

meg jó szó

vitorlát dagasztó

szelek

új partot kereső

emberek ....

2014.dec.12.  -Vv-

 

SZÉLFÚTTA
A végeláthatatlan
és a feneketlen.
Torkot szorít az idő.
Oly nagyon kegyetlen.
Arcodon szántásnyomok.
Mély életbarázdák.
Eltitkolt mélységedet
hűs vermekbe zárták.
Öklöd görcsbe szorult,
s csak ütnéd a semmit.
Magadhoz ölelnél
bárkit, vagy senkit .....
Eldobott újságpapír.
A sors neked adta.
Ősszé váló hajad
csak a szél simogatja.
2014.12.15. -vonaton-

 

butterfl-ed-ed-ed.jpg

 

UPDATE

szegényen

vagy gazdagon

lóg a kulcs

a madzagon

az ablaküveg

hűlt helyén

átkukucskál

a szegény

belenéz

a semmibe

avas zsír

a tepsiben

a terítőn

egy régi folt

a vacsora csak

morzsa volt

2014.12.15.  -vonaton-

 

SZÜRKE  KÉMIA

A meg sem érdemelt,

és az elpazarolt....

Az érzelmét vesztett ember

rossz gazda volt.

A közhelyekké varázsolt szavak,

a foghegynyi mondatok....

Megmérgezik a létet,

mint a gyilkos oldatok.

Micsoda szürke kémia.

Édes és keserű...

Van ami túlbonyolított,

és van ami egyszerű.

Van ami végtelenség,

van ami szívdobbanás....

Van ami csak Te vagy....

és nem érti senki más.

Nem tudják a miértet.

Nem tudják a hogyant.

Távolról figyelik,

hogy a csoda megfogant.

Nem értik a nevet,

és nem tudják a jövőt.

Hajszálakban mérik

az elhullott időt.

A pletyka néha a só.

A fűszert nem ismerik.

Egyszerű élet ez......

és lassan eltelik.

2014.12.16.  .Vv-

- egy tudatmódosító szerek szaküzletében,

egy kávé mellett -

 

CSILLAGGÁ VÁLÁS

a halott rigók nem énekelnek

a konvenciók nem érdekelnek

az esőerdő kivágott fája

az elmúlásunk balladája

a céltalan utak mit érnek

a tetteink végig kísérnek

a madarak elhagyott fészkét

valódi otthonnak nézték

de a fiókák elhagyták régen

csillagokká váltak az égen

2012.12.17.    -Vv-

 

HIMNUSZOK  ÉS  SZITKOK

csak emberi a sors

de isteni a végzet

tökéletes a kör

szabályos a négyzet

emlék-piramisok

és a benne rejlő titkok

dicsőítő himnusz

és mocskolódó szitkok

gömbbé növő bánat

elgurul a gyógyszer

a lelki bánatokra

szeretet a pótszer

mindenki megírja

az életregényét

vagy hantok alá viszi

a saját véleményét

2014.12.17.  -Vv-

 

ÖSSZEFONÓDÁS

Köréd fonódik a karom....

és most nagyon azt akarom,

hogy örökre így maradjon,

hogy az idő ne szaladjon,

hogy a csendünk paplan legyen,

hogy a jövőnk szebbé tegyen,

hogy a szemed szép tavában

fürödjünk a boldogságban,

hogy a mosoly igazgyöngye

ne guruljon sáros földre,

hogy úgy ragyogjon minden napunk

azt érezzük egyek vagyunk.

Körém fonódik a lelked.

Életben tart a szerelmed.

2014.12.22.  N.sz.

 

1339256652.jpg

 

MEGMARADÁS
megint fekete
megint nem fehér
kicsi ez az ország
szívembe belefér
kitágul a róna
távol a hegyek
ó de nagyon fáj
ha egyszer elmegyek

megint szivárvány
megint zivatar
ezer éve már hogy
itt küzd a magyar
népdalt fúj a szellő
siratja eső
bízni kell magunkban
van bennünk erő

megint zöld a búza
megint kék az ég
izzadságtól vértől
elázott vidék
lelkünkben a Himnusz
legszentebb imánk
nekünk adta Isten
ezt a szép hazát

megint körbe nézek
megint csodaszép
fájdalmas a honvágy
kopott régi kép
szelídek a lankák
szántók patakok
csábítgathat bármi
magyar maradok
2014.12.23. -vonaton-

Ajándék azoknak,akik szeretik ezt a szép hazát.

 

vereckei-hago.jpg

 

ÁLOMVÁROS
Már elfáradtak a hangok.
Elalszanak.
Álmukban nevetve játszanak.
Az egyik elbújik.
A másik énekel.
A harmadik?
Sarokban térdepel ....
Van aki lóra ül.
Van ki vígan szalad.
Van aki megpihenve
kiságyban marad.
Van aki rímet játszik.
Van ki viccet mesél.
Van aki önfeledten
hárfákon zenél.
Van aki vízcsepp.
Van aki hópehely.
Van aki pap kezében
megáldott kehely.
Van aki kérdés.
Van aki csodálkozás.
Van kinek nem jut
eszébe semmi más.
Van aki gyerekdal.
Van aki altató.
Van aki álmodban
lehet csak hallható.
Van aki béke.....
Van aki méhzümmögés....
Van aki oldás
és van aki kötés.....
Épül az álomváros.
Szép utcák és terek.
Békésen sétálnak
a csendes emberek.
Egymáshoz szólnak.
Elmosolyodnak.
Szívükben jóságot hoznak!
2014.12.26. Besenyőtelek

 

almok.jpg

 

LELTÁR 2014.HU
Ennyi volt tizennégy.
Csendben levéglegelt.....
Mindenki azt kapott,
amit érdemelt?
Kaptam egy kötetet
és kaptam díjakat.
Nagyon sok emléket,
mely örökre megmarad....
Kaptam barátokat.
Kaptam jót és rosszat.
Várom az új évet,
vajon mit is hozhat.
Megírtam verseim.
Sokan szerették.
Voltam szomorú.
Páran észrevették.
Aztán voltak ünnepek,
voltak hétköznapok.
Születtek haikuk
és silány vázlatok.
Próbáltam okosan,
próbáltam szépen.
Próbáltam csillag lenni
a beszürkült égen.
Akartam mutatni
emberit és lelket...
Kerestem a titkot,
a vágyott szerelmet.
Kerestem igazat.
Valóságot láttam.
Fürödtem napfényben,
esőre kiálltam.
Ennyi volt tizennégy.....
Mi maradt belőle?
Reménykedve nézek
az új esztendőre.
Nem fogadok semmit.
Csak élem a világom.
Nem váltok meg senkit,
nagy bölcsen belátom.
Kétezer tizenöt.
Lesz-e boldog évünk?
Rajtunk múlik majd,
hogy szeretetben éljünk.
Nem kell most üstökös.
Vezércsillag sem kell.
Legyen tele a Föld
boldog emberekkel!
2014.12.27. Besenyőtelek

 

2014-15.jpg

 

TISZTA  CIRKUSZ

titok-kovász

szerencsekenyér

a múlt kopott kalap

minden belefér

ha kihúzod egy nyúl

vagy egy régi kép

s nem kellenek hozzá

szép varázsigék

ha akarod ott van

 ha akarod eltűnt

ilyen ez az élet

volt .... és aztán megszűnt

nem vagyunk varázslók

rég nézőkké lettünk

kopott cirkuszsátor

az égbolt felettünk

2014.12.27.  Besenyőtelek

 

cirkusz.png

 

5202.

TÉL

Száraz ág magány.

Elrepült madár helyén

fészkén ül a csend.

 

5203.

MEGOLDÁS

Két part, egy folyó.

Ha szeretet köt össze,

áthidalható.

 

5204.

KIS TÉLI ZÖLD

A nyári bogáncs

téli ruhában alszik

kizöldült álmot.

 

5205.

ELLENTMONDÁS

Tea gőzölög

a langy meleg szobában.

A szív meg kihűlt.

 

VILÁGOK HARCA

két bolygón vagyunk

de csak egy az élhető

szeretlek

DE

inkább én leszek halott

lehet

már az vagyok

ha elfogadsz

akkor én taszítalak

szigorú bástyák

és ledőlt várfalak

én szeretlek

én NEM harcolok

reménytelen sors

MAGAM VAGYOK

2014.12.31.  a világ peremén .....