Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nov.

NOVEMBER
Micsoda csend.
Mintha megállt volna
az idő......
Csak szürkeség van,
és nincs semmi feltűnő.
Az ecetfa
késett az idén.
Vagy félti a színeit?
A templom öreg harangja
imára hívja a híveit....
Holnap halottak napja lesz.
Ma Mindenszentek napja van.
Az elmúlás örök,
de most az élethez
van szavam.
Megjött november.
Béke van és emlékezünk.
Mindig a végtől
retteg a kezdetünk....
de hát ez az élet.
Más törvény nincs.
Élünk. Halunk.
Közte a köztes....
Arany középút,
de még vagyunk....
Az idő nem áll.
ketyeg az óra.
örök a rend,
November van....
és micsoda csend.....
2016.XI.01. -Besenyőtelek-

 

5294.-5295.

FÜST

(páros haiku)

füstöt hoz a szél

a tűz melege valahol

testeket vidít

 

a lelkek megint

dideregve keresik

az emberi jót

 

DIAGNÓZIS

Haldokló vidék.

Eszméletlen.

Éber kóma

szemléletben.

Amit csak tudtak

mindent levágtak.

Lélektelenné

amputáltak.

Nincs gyógyszer.

Az orvos is beteg.

Parazita van.

Rengeteg.

2016.nov. 7.   -vonaton-

 

MORZSA VAGY

bezárt magába

a kagylóhéj magány

létezés-morzsa vagy

az élet asztalán

egyszer majd lesöpör

a takarító kéz

asztal alá hullsz

ennyi az egész

2016.nov. 7.   -Mezőhegyes-

 

LÉLEKFESTŐ

Elmentél,

mint a munkakedvem.

Hiányzol,

mint  a mosoly az arcról.

Megkérlek,

légy jó hozzám,

és fess egy képet

önmagadról.

Ha elküldöd,

vigyázok rá.

Felteszem lelkem

legszebb falára.

Csoda szép kép.

Kifizetném,

de az emlékeknek

nincsen ára.

2016.nov. 7.  -Mezőhegyes-

 

KIHAJÓZÁS

Hajót építek

csöndjeinkből.

Rárakom múltunk

szép tavára.

Vitorlát bontunk

és elhajózunk

a rejtelmet rejtő

éjszakába.

2016.nov. 7.   -Mezőheyges-

 

ÖREGE(r)DŐ

Egyszer rám talált

egy véletlen szöveg.

Ha öreg leszek

(leszek majd öreg???)

kapok-e nyugdíjat,

s lesz-e majd nyugalmam?

Megnyugtat-e még

egy gyerekkori dallam?

Tudok-e majd járni,

és jár-e tisztelet?

Meg élem-e még

a hidegebb telet?

Lesz-e kutyám, macskám?

S vajon lesz-e párom?

Dobog-e a szívem

ezen a szép világon?

Bölcsebb leszek-e

mint a régi vének?

Tudok-e örülni

a kikeleti szélnek,

az újabb tavasznak,

az emberi jónak,,,,,,

Találok-e verset

az öregkori szónak?

2016.nov. 08.   -Vv-

 

5296.-5297.

IDŐSZAKOS

Nem kezdem újra.

Létezés-ünnep múltam

be se fejeztem.

 

Árnyékos jelen,

Hosszúra nyúlva követ

hangtalan nyomom.

 

Holnap lesz a MAGYAR NYELV NAPJA
Én ezzel a verssel köszöntöm!

 

ÖRÖK MAGYAROK....
Megszülettünk.
Meghalunk.
Örök magyarok vagyunk.
Még dobog a szív.
Szép a szó.
A legszebb nyelven hallható.
Vörös a vér.
Kék az ég.
Szerencsés e nemzedék.
Anyanyelvünk nevelt föl.
Majd befogad
e drága föld.....
Magyar eső,
magyar szél.....
Az igaz ember így beszél.
Mert megszülettünk
és meghalunk.....
Örök magyarok vagyunk!


Nagyszénás, 2016.november 12.
-az ünnepnap előestéjén-

 

HIÁNYZÓ  HAIKUK

5298.-5301.

JELENTÉS

Jelentéktelen,

mint csepp a tengerekben.

Mégis hiányzik.

 

RABSÁG

Kékségét az ég

az éjszakának adja.

Fogoly hajnalig.

 

AVIATIKA

Madár-repülés,

de bármilyen kitartó,

egy se marad fenn.

 

MÉGIS

Életvíz esik

az idő lábnyomába.

Porrá száradunk.

 

NE KIÁLTOZZ

a végtelen széle

a fűszál éle

a holnap gondja

ki féli, kimondja

a nyomor árnya

a remény szárnya

a győzelem hangja

a győztesek rangja

a félelem bére

a rettegés vége

az esőcsepp csendje

az érzelmek rendje

az ősi káosz

te ne kiáltozz

a vágyott béke

az utad vége

2016.nov.17.  -Vv-

 

ÉRTENI A SZÓBÓL

Olvasni szemedből.

Enni tenyeredből....

Ölelj még magadhoz

tiszta szeretetből.

Magunkat egészben,

kézen fogni vészben.

Teljesebbé válni

e földi küldetésben.

Keresni a szebbet,

Megélni a kedvet.

Örökre feledni

a gonosz veszedelmet.

Verset írni jóról.

Érteni a szóból.

Emberebbé lenni

a megküzdött valótól.

2016.november 21.   -Oh-

 

NE ENGEDJ EL

ha isten megtart

én is megtartalak

egyetlen bűnöm van

nagyon akartalak

az elvesztéstől való félelem

az égiekhez szóló kérelem

mert szalmaszál vagy

kapaszkodok beléd

már nem kiáltok

úgy se értenéd

de ne engedj el

tarts a víz felett

a hajótörött

élni még szeret....

2016.november 21.   -vonaton-

 

CSOMÓRA KÖTÖTT PÁRHUZAM

Üres vagyok

és színtelen.

Ha tudsz,

bánj velem szelíden.

Ürességem

hideg verem.

Beteg vagyok

és éhezem.

Lázam nincs.

Harminchat fokom

mégis éget.

Ezt rád fogom.

Üres vagyok

és fénytelen.

Mondd, miért

 nem vagy itt velem?

Ürességem

csak képkeret.

Ki lopta el

 a képeket?

Ki a párhuzamra

 csomót kötött,

elbújt az 

emlékeim között.

S hiába hívom,

keresem....

Ott ül a porszem

a kereten.

De ujjnyom nincs.

Csak a múltba

hullt napok.

Üres vagyok....

és hallgatok.

2016.11.23.   -vonaton-

 

EGÉSZ-SÉGEM

Csak egy vagyok.

Unott negyedek.

Fásult harmadok.

Meg az ős két felem.

Mindegyikre

emlékezem.

Hajszálaim.

Sejtjeim.

Kiszáradt fákkal

 kertjeim.

S a gondolatrétek

rendjein

boglyákba rakott

verseim.

Csak egy vagyok.

Szív, lélek, értelem?

Az egész-ségemtől

létezem.

Csak egy vagyok,

Örök, oszthatatlan.

Olykor

kettétört

alakban.

2016.11.23.   -vonaton-

 

EGRI KÉPEK

Egri vár

és egri dombok.

Árnyat adó

tölgyfa lombok.

Álmos város.

templomok.

Pincék, tornyok,

falromok.

Dicső a múlt.

Ébredő jelen.

A bástyák alatt

történelem.

Az utcákon kopog

a diákkorom.

Szívembe rejtett

otthonom.

2016.11.23.   -vonaton-

 

5302.

(-lét-)MINIMUM

Létezésedből

legalább ember arcod

maradjon igaz......

 

felhoarc.jpg

 

5303.

INTER

Élet és halál.

A "nagy" létezés közte....

csak illúzió.

 

5304.

ALFA, OMEGA

Kezdet és a vég.

majd csöndben ránk sötétülsz

szótlan semmiség.....

 

FENT ÉS LENT

Voltam már fent.

Voltam már lent.

De nem láttam még

a Végtelent.

Sem mély óceánt,

sem jeges csúcsokat.

Se probléma-megoldó

kulcsokat.

Porszem vagyok.

Esélytelen.

Pár évtized

a szüntelen....

DNS-létra.

Időspirál.

Örök életre

inspirál.

De tudom,

hogy nincs sok.

Kérészek vagyunk.

Idecsöppentünk.

Meghalunk.

Veszekszünk,

aztán békét kötünk.

Továbbvisz

életösztönünk.

Aztán a föld felett,

meg az ég alatt

eljön az utolsó

pillanat......

De addig még játszunk.

Vesztünk és nyerünk.

A végtelen felé

együtt megyünk ....

2016.november 28.   -vonaton-

 

ISTENTŐL VALÓ

Nyomot hagyj, ne sebhelyet!

Békét köss háború helyett.

Mondj mesét, dúdolj altatót...

Tedd élhetőbbé a valót.

Mosolyogj, mesélj vicceket.

Hahotázz amig csak lehet.

 

Hagyj nyomot, Gyógyíts sebhelyet.

A boldogsághoz teremts helyzetet.

Néha kiálts. Máskor csend legyél.

Jobb szívű maradj mindenkinél.

Nyújts kezet. Oszd szét a lelkedet.

istentől való kincsedet.....

2016. november 28.  -vonaton-

 

EZERSZÍN

ki így

ki úgy

ki sehogy

az ötletekből

ki se fogy

a gondolat

szárnytalan madár

az üres fészek is

hazavár

 

ki így

 ki úgy

de valahogy

a megoldáson

tanakodj

a szürkeség

csak egy képen

színtelen

ezerszín csoda

a jelen

2016. november 28.   -vonaton-

 

KARÁCSONY

Mi van a szeretet-papír alatt?

Egy mosoly, egy szép gondolat.

Emberségbe csomagolt világ.

Kedvesség és szóvirág.

Csillogó szem és ölelés.

Karácsonyi csengetés....

Gyertyaláng, emlékek, fotók...

Ajándékba adhatók ....

Nem pénz, nem arany. Csend-zene.

Talán mindenkinek tetszene....

Sok apróság....

de mindennél fontosabb.

A gazdagságtól szabadabb.

Csak kis csomag.

Benne lélekgyöngyeim.

Meg a kíváncsiskodó

könnyeim ....

2016. november 28.    -vonaton-

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.