Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Létezem

 

LÉTEZEM

vajon távolról

nézik-e

azt a csilagot

melyet mi

Napnak hívunk

- földi emberek ....

milyenek ők ?

hogyan beszélnek...

ugye csak

hiú ábrándokat

 kergetek....

a keresés

a bizonytalanság

és valami

borzongató félelem

vajon ír-e verset

egy távoli költő

azzal a címmel,

hogy......

..... Létezem....

2017.10.02.     -vonaton-

 

RÍMEK HELYETT

ne keress rímeket

nem szabad

a rím te legyél 

önmagad....

csilingelj kacagj

az elmúláson

nagybőgő hangon

a másvilágon....

 

ne keress rímeket

nem lehet

a vers Te legyél

és megszeret....

csak napfény maradj

és kis patak....

és megvigasztaló

szép szavak ....

 

ne keress rímeket

nem találsz

zászlótartóként

élre állsz....

kezedben ott

a lobogó

versedben szívként

dobogó....

 

ne keress rímeket

nem maradt

sok régi álom 

szétszakadt

de tervezz jövőt

reménytelit

és éld a csodád

--az emberit....

2017.10.02.   -vonaton-

 

OKTÓBER

látszólag

halott határ

üres fészek

az idő-madár

lehullott tolla

a fák alatt

avarrá vált

a pillanat....

a sárga lomb

emlékezet

köd takarja

a réteket....

2017.10.02.    -Mbh.-

 

​IMA  HELYETT

​Az öreg akác zöldelne még, de pár éve kivágták. Életerősen..... Sok évtized pusztult el  pár perc alatt.....  A házfalak sóval behintett, tátongó helyén pihenő gépek alszanak. Ahol egykor torma zöldje virított, most beton és fémkerítés zárja le még a benézés lehetőségét is......

​     Se ház, se kert, se gyerekkor.....   lelkemben valami furcs fantomfájás. Az elúszó vén ladikok messzire viszik tőlem mindazt, amit annyira szerettem..... Időfolyó ......

    Se apám, se anyám.....

     A régi fateknőt hová tették? A szakajtóba letakarva nem várja a hajnal tüzét az izzadva dagasztott kenyér. A kályha forró lapján már sosem pirul a kézzel gyúrt tészta félholdas maradék-széle....

    Elmennék vízért a kútra........  de most a múltra szomjazok.

​    Gyermekkor.  Hazajöttem..... A kapuban nem vár senki. Nem tudták érkezésem. Se távozásom ..... A gyökerem azonban ott él. Kapaszkodik a rég volt valóba és a már sosem leszbe.....

    Ez van.

​     Lecsonkolt életterek és korok emléke. Meg az a furcsa fájdalom.

     Fáj ami nincs már. Ámen!

 

EMBERI DOLOG

Te ötvenkét éves....

Még negyven se voltál.

csak pár kép maradt,

meg a mosolyod emléke.

Hogy tudtál nevetni....

és sétálni a hóesésbe....

Fújtad a füstkarikákat...

és hitted, hittem

hogy mindez  ö r ö k....

​De ember voltál ...

és én se vagyok

​tévedhetetlen.......

​2017.10.02.      -vonaton-

 

MA LENNÉL .....

​imáimba fontalak

és kértem a Teremtőt

​vegye el tőled a kínokat

és sebedre terítsen kendőt

 

szerettelek, hisz jól tudod

a bajban is társam voltál

kérdezgettem az álmaid,

de már nem válaszoltál....

 

​tizenkét esztendő, nélküled....

​sokszor harcban önmagammal

gyémántra mosom emlékeid

könnyekkel s szavaimmal....

​2017.10.03.     -buszon-

 

MENTŐÖV

áldozatfüstünk

szétterül

vagy oszlopként

​égbe száll

Ábelek vagyunk

​de a Káinok között

oly sok a viszály....

ha a szabadság

csak két rács köze

a belső tér

mit ér?

van-e vértanú jelölt

ki meghalna

a hitér?

a hitetlenség

vad óceán

ki hajtja csónakod?

​hajótörött vagy

a mentőöved

bárány Jézusod....

​2017.10.03.     -vonaton-

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.