Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kóstoló

Egy kis kóstoló újabb verseimből.

Talán (biztos) nem véletlen

az aktualitása......

KÓSTOLÓ

Kóstolgatnak.

Kóstolgatnak.

Ha elfelejtik

békén hagynak...

Aztán újra

kezdik megint.

Beléd rúgnak.

Kedvük szerint.

 

Kibeszélnek.

Kibeszélnek.....

Kés-nyelvekkel

kiveséznek.

Mindent jobban

tudnak nálad.

Rommá döntik

békés házad....

 

Összebújnak.

Összebújnak ....

Gúnyos arccal

összesúgnak.

Hírgyártók közt

száll az ének.

Nem lesz vége

a meséknek ....

2015. 02.25.   -Vv-

 

kostolo.jpg

 

TÖBBÉ MÁR

nem leszek már többé

soha az a gyermek

kit cseresznyelopáson

találtak a kertek

zománcos kannákkal

sem megyek a kútra

s időhúzó céllal

nézni visszaútra

 

nem leszek már többé

sarjúszéna gyűjtő

régi kemencénket

száraz fával fűtő

nem töröm a dohányt

malomba se járok

gyönyörű gyermekkor

emlékre vigyázok

 

nem leszek már többé

tarlón tehénpásztor

fejben írok verset

elmondom vagy százszor

nem néznek rám többé

könnyes-féltő szemmel

de örök gyermek vagyok

őszülő fejemmel

2015. 02.25.  -Vv-      NV

 

MINT A TENGER

tengerkéken

tengerfeketén

iszap tegnapok

a mélység fenekén

az emlék elsüllyedt

ókori gálya

fölöttem az égbolt

szürke sirálya

 

tengerzölden

tengerfehéren

szelíd felhők

a megvadult égen

korbács szelek

a hullámok hátán

igazgyöngy vagyok

ki vigyáz rám (?)

 

tenger vadul

tenger szeliden

távol horizont

pontját keresem

albatrosz szárnyán

repül a jelen

lakatlan sziget

oda jössz velem (?)

2015.02.25.  -Vv-

 

sziget.jpg

 

SEMMIBE NÉZŐ KOAN

Tudtam,
hogy létezik...
a versei által.
Egyszer csak közölték
a nagyvilággal,
hogy a TOLL
kiesett a kézből.....
eltűnt egy rész
a nagy egészből....
Nem lesz több VERS.
A gondolatforrás
kiapadt végleg.
A koanok
a semmibe néznek....
S a japán kertek
ívelt hídjain,
a nemlétezés
boldog kínjain
bandukol tovább
a csend szürke árnya,
s a félig szívott
cigarettafüst mögött
bujkál az ember,
aki elköltözött.....
A tizenhét szótag
már torzó marad.
Itt hagytál bennünket,
de nincs harag....
A romépítő földlakó
mostantól
örökre árvának
mondható .....

2015.03.02.  -buszon-

covers.jpg

 

TALPALATNYI FÖLD
Föld.
Talpalatnyi.
Jelen.
Pillanatnyi.
Jövő
reménysugár.
Szerelem.
Ajándékkosár.
Élet.
Létezés-csoda.
FÖLD
az élet otthona.
Csillag.
Távoli fény.
Gyermek.
Várt jövevény.
Szerencse
kötelén járunk.
Múltunk
az ingoványunk.....

2015.03.04.  -Vv-

talpalatnyi.jpg

 

A SZÜRKÉK CSÖNDJE
Talpig fehérben.
Mostmár hibátlan maradsz.
Örök tökélyben.

A színek hagynak.
Szivárvány emlékeden
foltok maradnak.

A szürkék csöndjét
gyűlölted másban mindig.
Békés öröklét.

Üres tenyérben.
Emlékké szorított múlt.
Csend a zenében.

Valótlan szobrod.
Árván maradt titkaid
magadban hordod.

Égi morajjal
csukódott be a tegnap.
Nem lesz több hajnal......

2015.03.07.        NV

Ez a hat haiku F.Á. emlékére íródott.

 

LÉLEKVESZTŐ

Törékeny sorsunk

lélekvesztő.

Oly sok igéret

megtévesztő.

Vékony jég,

melyen korcsolyázunk.

Egy emberöltő

a láthatárunk.

Vakablak

melyen kinézhetek.

Szlogen szagú

idézetek.

Meg az agyoncsépelt

alapigazság.

Már fel sem tűnik

a bűn, a gazság.

A mosolyok mögé

rejtett valóság.

Finoman álcázott

jólláthatóság.

Öltöny, nyakkendő.

Farsangi bál.

Ki a vesztét érzi,

kiabál.

A nyugalom csendje

a mélybe hull.

S nincs életmentő

ki érte nyúl.

Napi halál

és feltámadás.

Csak hatás

és ellenhatás.

Kerékbe tört

törékeny sorsunk.

Feleslegesség.

Minek voltunk?

2015.03.10.  -Vv-

 

dscn9101.jpg

 

PARANCS

Egységet, egészet,

Világok legszebbikét,

Okosat, bölcset, jót

Létrehozhat.

Úr, vagy a végzet

Csodákat alkot.

Isten  művét

Ó ember, vigyázd!

2015.03.12.  -Vv-

 

teremtes-vagy-evolucio-300x267.jpg