Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Júl.

 

BÁRMILYEN  ALAPON

Fekete alapon fehér.

Az ég a földdel összeér.

Fehér alapon fekete.

Mennyi elszáradt csemete.....

Kétszínű élet. Rabruha.

Rágós keserű mandula.

Előttünk zebra. Átmegyünk.

Félig tömött madárbegyünk........

kalitkát nyitó álmaink.....

Ikarosz-szárnyú vágyaink.

Sárga alapon vérnarancs.

Népszavazásra nincs parancs.

Az osztó oszt. A nép süket.

Nem hallják önnön vesztüket..

Platina alapon színarany.

Állítmány van, de nincs alany.

Hiányos mondat. Helytelen.

Meddig tanulsz még nemzetem?

Átmégy, ha egyszer vizsga lesz?

Sikerül majd a próbateszt?

Bevezeted a  "bombajót".

Minősíted az oktatót.

Meglátod, mester nem leszel!

Majd papírok mögé rejtezel.

Bármilyen alapon sötét.

Vágd szét az ostobák ködét!

Mondj igazat! Én elhiszem.

Rakj rám terhet! Én elviszem!

Maradok hűséges fiad.....

Ki  a valóságtól sem riad.

Bármilyen alapon lila.

Ne legyél soha nyámnyila!

2016.07.08.   -buszon-

 

MUSZÁJCSÓNAK

muszájcsónak

kényszerbeszállás

sápadt bőrödön

nincs tetoválás

lekaszált lelked

kietlen róna

öntetlen szponzor

"kéne, ha vóna"

csupa irigység

repcetábla

hóvégi mámor

a csekk is sárga

ingyen hitelre

drága az élet

az UV-sugárzás

nem Krétán éget

és nincs "havaj"

és Ibiza sincsen

fészket raktál

a sosem volt kincsen

ez az örökség

a gazdag lelked

idegnyugtatót

nem kell szedned

mert vigyáznak rád

remek a jólét

szilveszterkor

iszod a bólét

aztán elfogynak

a fogadalmak

a dolgos napok 

elszaladnak

atomja vagy

a nagy valónak

... veled süllyed

a muszájcsónak....

2016.07.08.     -buszon-

 

KŐKEMÉNY

Egyszer majd úgyis

elfelejtenek.

Kopott kavicsként

kútba ejtenek.

A Nagy Folyó hozott.

Aztán elszaladt.

Szikla emléked

mélyedben maradt.

Víz sodort.

Szélvész koptatott.

Láthatatlan erő

 mozgatott.

A színed mindegy.

Az anyag fontosabb.

A víz a lényeg,

nem a tetején a hab..

Az aki voltál...

Kőkemény

gránit darab.

Marokba fognak,

de a lelked szabad.

2016.07.08.     -buszon-

 

PÁSZTOR IDILL

Elszáradtak a búzatáblák.

Hétköznapunk csak szalmaláng.

Álmaink szép zöld gyepére

a reményeinket hajtanánk....

Vigyázva, mint a gondos pásztor,

a lassú nyáj után megyünk....

A szabadság felhőtlen egén

vándor fecskéket kergetünk.

2016.07.08.    -buszon-

 

LÉTALAP A FÖLD ALATT

Kemény a matrac.

Betonkemény.

Se takaró.

Se párna.

Se remény....

Az aluljáró

csak átmenet.

Nagy bajról szól

a látlelet....

Otthon már nincs.

És nincs család...

S ha a gyerek zsivalyt

hallanád...

hát nem a tiéd.

Csak felriasztanak

a rád csodálkozó

közönyös szavak.

Nincs vacsora.

Az altató helyett

újabb szerelvény

érkezett.

Kemény a fekhely.

A sors csontkemény.

Álmodj hát egyet

te szegénylegény....

2016.07.10.       -Népliget-

 

AZ ÉN HITTANOM

Neked más az istened.

Nekem más a színem.

Neked más az ünneped.

Nekem más a hitem.

Te nem eszel húst,

és más a konyhád.

Nekem nem jó játék

a  "haragszomrád".

Élj ahogy tudsz!

Higgy amit lehet!

Tegyél meg mindent,

amit ember megtehet...

Van egy világod,

de nekem is van!

Éljünk békésen!

Nekem ez a hittan....

2016.07.10.     -buszon-

 

5292. -  5293.

ÉKSZER

Álomgyöngyeim

hattyú nyakadba fűzöm-

Maradjon igaz.

 

Mind tökéletes....

ha egyszer megvalósul,

legyél a vigasz!

 

OTTHONNÁ VÁLÁS

néha leporolni

mint egy porcelánt

néha elfeledni

hogy ki és mi bánt

néha félretenni

mint a maradék ételt

néha felmondani

a vizsgatételt

néha cselezni

néha fájni

néha elfutni

aztán térden állni

néha simogatni

néha megölelni ....

csak szeretni

és szeretve lenni

néha süssön a nap

vagy a hó szitáljon

néha a nagy világ

otthonunkká váljon .....

2016.07.19.    N.sz.

 

PRIBÉKEK

Nem hívatás.

Kényszer szülte

szakma......

A saját csendemben

hallgatok magamra.

M a g á n y v á l l a l k o z ó.

Szürke falak.

Légüres fiókok.

A leltárainkból

elfelejtett csókok.

Egy nagy asztal.

Gazdátlanodó székek.....

Lelkemre vigyázó

arctalan pribékek.

2016,07.19.   N.sz.

 

web650.jpg

 

JÚLIUSI  HAJNAL

Rohan a nyár.

Fogynak a napok.

Hajnali álmos ablakok.

A platánfa

lombsátra alatt

hősi halált halt

egy pillanat....

A tölgyfa ágán

alvó csend pihen.

Szellő simogatja szelíden.

Lehullt egy levél.

Észre sem veszik.

A padot

harmatcseppek

tesztelik....

A  sétány végén

egy fekete kabát.....

A múltba kíséri

a tegnap éjszakát....

2016.07.21.     N.sz.

 

ÁT.......

átéltem

átnéztem

átláttam

átvágtam

átmentem

átvettem

átkértem

áttértem

áthoztam

átkoztam

átírtam

átsírtam

átúsztam

átkúsztam

átmásztam

átrágtam

átdobtam

átmostam

átfogtam

átkosban

átcsaltam

átnyaltam

átültem

átűztem

átféltem

átéltem....

2016.07.23.     N.sz.

 

A  SZEREP

Ne fogd meg a szelet

Nem lehet!

Ne kergesd

a kacagó szelet.

Ne keresd

az ősök házait.

Felejtsd el

a tegnap álmait.

Maradj igaz!

Maradj szeretet.....

Megszülettél.

Ez a szereped.

2016.07.24.    N.sz.

 

FENYŐTUDAT

fáj a zöld szívem

retteg zöld agyam

szép fenyő vagyok

- nem hagyom magam -

fejsze csattogás

sziklaszirt magány

csoda lettem én

az élet asztalán

2016.07.24.   N.sz.

 

fenyoooo.jpg

 

JELENSÉGEK

szikla

porlad

jég

elolvad

eső

áztat

szélvész

támad

felhő

égen

esik

szépen

harmat

cseppek

ember

tettek

2016.07.24.   N.sz.

 

ÁLDOTT ANYAG

áldassék a föld

a talpad alatt

áldassék a lélek

saját magad

a levegő

mely körül vesz

téged

áldassék a sorsod

örök igéret

áldassék az anyag

ami Te lettél

köszönöm azt

ahogy szerettél

2016.07.25.   N.sz.

 

CSENDTITOK

figyeld

ahogy hallgat az idő

hallgatja

ahogy a fű kinő....

megérti

ahogy legurul a szikla

a hangoknak

mindig

a csend a titka

..........

  én is az vagyok

csendtitok....

amikor beszélek

akkor is hallgatok

2016.07.27.    N.sz.

 

13867012_1646768008974470_2082900124_n.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

.