Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Five

 

2009.07.29 - 2014.07.29.

 

Ma öt éves a honlapom! 

  

oteves.jpg

 

GONDOLATOK

EGY  SZÜLETÉSNAPRA 

az életforrás elapad

az időfolyó elfolyik

küzködés az életünk

megmaradni holnapig

 

mennyi jó és mennyi szép

mennyi bánat mennyi rossz

lelkünkben ott a remény

kerüljön el a gonosz

 

gazdag erdőm körbe vesz

álomtáj az otthonom

nyitott könyvben verseim

- emlékeim láthatom

 

mi az ami megmarad

- nem a fotó, nem a kép -

gonolatod ami volt

alkotásod ami szép

2014.07.29.  N.sz.

 

VILÁG  ÉS  NÉZET

Isten

túl egyszerű

megoldás.

Mindenre

és bármire.

ÉN

ember vagyok.

2014.07.31.  N.sz.

 

istenes.jpg

 

UTAK 

 utak

jobbra

balra

rálépünk

félénk

hidakra

szavak

majd

szótlan 

órák

álmok 

és konok

valóság

a képek

összetörnek

vétkeink

meg gyötörnek

csendünk

gyöngeségünk

vagy csak

a mondatoktól

félünk

párbaj

önmagunkkal

ölünk

a szavunkkal

utak

van-e

végük

megyünk

hisz megigértük

egyedül

vagy párban

bokáig

a sárban

2014.07.31.  N.sz.

 

utak.jpg

 

 

FURCSASÁGOK

fura ház

nincsen ajtó

fura fal

nincsen ablak

fura hó

didergő paplan

álmodban

betakarlak

fura kéz

nincsen árnya

fura szem

égbolt kékje

fura száj

mondja meséjét

világ-csodákat

ígérve 

 fura láb

nincsen célja

fura táj

erdő sincsen

ez nem a föld

nem a világom

lehet hogy

eltévedt Isten

2014.068.02.  N.sz.

 

erdotlen.jpg

 

 

KESELYŰVERS

úgyérzem

lassan elavultam

hibáim

egy göröngybe gyúrtam

belerúgtam

de visszagurult

a sötét égbolt

reámborult

vagy elnyelt

a szénfekete éjjel

gyertek keselyűk

tépjetek széjjel

2014.07.03.  N.sz.

 

ELFOGYÓ

Se lábam, se szárnyam,

se múltam, se vágyam ....

Elfogytam, mint a téli hó.

Előttem nincs már semmi jó.

 

Se arcom, se ajkam.

Szaladok, ha baj van...

Úsznék, de nincs szalmaszálam.

A víz tükör lesz utánam.

 

Se hangom, se könnyem.

Porrá égetett könyvem...

a hamut, mint engem, szél visz el.

Suttogás voltam, amit nem hiszel .....

 

Se tegnap, se holnap.

Ha már hozzám se szólnak...

Csendembe fagyó virágszirmok...

Se tinta, se papír, se írnok .....

 

Se versem, se rímem....

és nincs miben hinnem....

Elfogy a jövő, mint az élelem.

Markába szorít a félelm.

2014.08.03. N.sz.

 

images--3-.jpg

 

KALAPÁCS, VÉSŐ

kalapács, véső

sohasem késő

csak még egy szilánk

és nincs több vitánk

a kő ősi

mint az ösztön

a lélek szabad

a test a börtön

és a génekben kódolt

tehetség

veszélyesebb

mint a veszettség

nem beteg

de gyógyíthatatlan

a bazalt szürkeség

faragatlan

monumentális

időszobor

az arcon mosoly

csak a tükör komor

2014. 08.05.  N.sz.

 

idoszobor.jpg

 

 

EGYFAJTA  BÉKE

a ló békéje

megjegyzem

kölcsön vett szavak

de igazat

csak a régi

bölcsek mondanak

a katicabogár

dimenzionált tere

a réticsenkesz

fő levélere

a tiszavirág

egy napja

az élet

addig találd meg

az igazat

a szépet

ha nem sikerül

ott a csigaházad

ha elmész

lesz még nap

utánad

2014.08.06.  N.sz.

 

lovak---tel-47.jpg

 

 

KÉT AUGUSZTUS

1.

A tarló

mint a sivatag.

Haldokolni

kezd a nyár.

A színes ősz

régi vándor.

Varázsecsettel

visszajár.

Az égen

súlyos fellegek.

Vihar előtt.

Vihar után.

A levegő áll,

nem mozog ....

Csendben fojtogat

a délután.

 

2.

Akácok száraz ága.

Távolban

kéklő hegytető.

Dél van.

Saját árnyékában

elbóbiskolt

a vén idő.

Nem álmodik.

Csak szusszan egyet.

Néhány perc,

és újra lépeget.....

Csigalépcsőjén 

araszolva

felhősre festi

a kék eget.

2014. 08.08.  -vonaton-

 

PLUSZ EGY

A szilva már

kékjével hívogat.

Egymás hegyén

a szalmabálák.

A kert még

kincseket rejteget,

de a fák már

lombjukat dobálják.

A szőlő tőkén

bogyó-mosoly.

Nyulak szaladnak

szerte-széjjel.

Hőségben fürdünk,

de már enyhet ad

az álom nélküli

hüvös éjjel.

2014.08.08.  B.t.

 

szalmabalak.jpg

 

A  BÜKKBEN

kicsit szűkebb a horizontom

körül ölelnek a hegyek

fölöttem erdő katedrális

Istenem....... feléd megyek

máskor oly szelidek a lankák

amott egy szikla-őrszem

méltósággal, fenségesen

a békét vigyázza bőszen

a kis patak csendben csobog

a köveken mohapárna

ember, csak óvatosan....

ez itt a világ álma

2014.08.10   B.t.

 

11412-szarvaskoi-geologiai-tanosveny-a-bukki-nemzeti-parkban.jpg

 

KLÁRA  NAPRA

( -húgomnak szeretettel- )

Meghajlik előtted a jövő.

Szeretetedből

apró emberek

vállnak óriássá.

Te csak maradj ilyen!

Ne változz meg

soha mássá!

A féltés,

az okos tanács,

az angyali lélek

a legszebb pajzsod.

Körötted

ott a sok ember,

s Te mindenkit

bölcsen

emelj Magadhoz!

2014. 08.12.  Besenyőtelek

 

VISSZAHÍVÓ

Amikor visszanézek.....

Ó mennyit felidézek.

Látom a régi házat,

a már kiszáradt fákat.

Kapukat, kispadokkal,

májusfát, szalagokkal.

Az öreg, nagybajszú embert,

a pletykát, az ősi fegyvert.....

Háztetőt, szélkakassal...

gyümölcsfát, szép tavasszal.

Hómezőt, lábnyomokkal,

iskolát, ablakokkal...

Temetőt, dőlt kereszttel.

Az a múlt....., nem ereszt el ....

Szeretek visszanézni.

gyermekkort felidézni...

Focizni, est sötétig,

kibirni szinte végig...

Kispálya, csapatokkal....

mesélni, mondatokkal....

Meghívó. Lagziba menni...

Az ősöket nagyon szeretni...

Elfogyunk. Harangok szólnak....

Fáj a megmaradóknak....

Itt éltem. Ez volt a földem.

Hívtatok! hazajöttem !

2014.08.14. Besenyőtelek.

 

 

JÉGHÁTÁN 

a mindenség túlsúlyos terhe

láthatatlan bilncsbe verve

a végtelen felfoghatatlan

meg nem fogható alakban

a porból lett homokszem-ember

égre tekintő szemekkel

akitől olykor csodákat várnak

kikre árnyékok vigyáznak

aki törékeny mint a friss jég

vajon lesz-e még segítség?

2014.08.18. N.sz.

 

 

ŐSZI VERS

Őszi levél.

Őszi madarak.

Száraz avar

a kerti pad alatt.

Őszi alkony.

Őszi fellegek.

Valami színes

álmokat kergetek.

Őszi festmény.

Őszi árnyalat.

Eső mossa

a kopott házakat.

Őszi dallam.

Őszi hangszeren.

Indián nyár

ősi földemen.

Őszi sárgák,

öszi pasztellek.

Szomorú hárfán

pengetett hangnemek.

Őszi regény.

őszi színdarab.

Megőszült ember......

Látod önmagad???

2014.08.18. N.sz.

 

oszikep.jpg

 

 

HAJÓTÖRÖTT

tengerek nélküli

hajótörött

lakatlan sziget

emberek között

felhőtlen az ég

ám mégis esik

embertelenségben

a lelked keresik

megterített asztal

eggyel több a szék

szépre éhezünk

de üres a fazék

régi a recept

nincs hozzávaló

az élet viharában

csendünk hallható

2014.08.24.  N.sz.