Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Felhős

FELHŐS

felhőfoltok

az ég ruháján

emléked

őrként vigyáz rám

szelek terelnek

egyre messzebb

az a festmény

már sosem lesz szebb

ha levelek hullnak

és esők jönnek

ha ködpalástja

lesz a csöndnek

ha a régi zöldek

barnává válnak

a vadlibák

messzire szállnak

november ül

a kerti padra

ha tudsz

légy büszke

önmagadra

2014.november    -Vv-

 

felhos.jpg

 

HA  ELREJTELEK....

Ez a vers lehetne

egy levélkezdemény....

Világgá kiáltanám,

vagy magamba rejteném....

Nem az írás fontos.

A mögöttes tartalom....

ha mosolygok egyet,

már ott vagy az ajkamon...

Ha az égre nézek,

a felhő-arcod látom.

Magamhoz ölelném

az egész világom.

Ha téli hó esik

te vagy a fehér paplan,

te vagy a változás

minden mozdulatban.

Te vagy az édesvíz,

te vagy a finom étel.

Te vagy a felkelő nap,

a lélegzetvétel....

Te vagy az esti csillag.

Te a hajnali álom.

Az Univerzumot már

csak benned találom.

Magamba rejtelek.

Te vagy minden sejtem.

Rab lettem általad,

de szabad szeretnem ....

2014.11.13. -vonaton-

 

ÜZLET

Csöngettek.

Ajtóban áll a holnap.

Körülnéz,

de hozzá se szólnak ....

Sápadt arcok

és remegő kezek.

Farsang elmúlt,

de a jelmezek

bőrünkké váltak.

A tetovált lelkek

felismerhetők.

Izzó magány...

és elhagyott szeretők.

Tetszhalott szerelem.

Nincs romantika.

A magába fordulás

nem a legjobb taktika.

A konyhaasztal...

a kihűlt reggeli....

Mostohagyermek

a jussát elveri.

A tékozló fiút

nem várja otthon.

Későn jött rá.

Vesztett a bolton.

2014.október.  N.sz.

 

BÉKE  ÉS ......

Béke.

Illanó tarka lepke.

Háborgó ég,

vértől rőtre festve.

Kezekben fegyver,

az agyakban

gyilkos eszme.

Fekete bársony.

Holtakat takaró kelme.

 

Béke.

Réten kacagó gyermek.

Robbanó gránát.

Bombatölcséres kertek.

Alantas ösztön.

Halál. Parancsszóra.

Csak telnek az évek.

milliók várnak a jóra.

 

Béke.

Friss kalács vacsorára.

Fekete árnyak szállnak

a kiszáradt fákra.

Szakadt gyökerek....

vádlón az égre néznek.

Repülők hangjától

ezrek és milliók félnek.

 

Béke.

Álom és puha paplan.

Bombák zuhannak

a földre szakadatlan.

A galambot lelőtték..

Üres marad a fészek.

Értelmet adna valaki

ennek az egésznek?

 

Béke.

Ima és megáldott fegyver.

Himnuszt írna a költő....

de szólni sem mer.

(Ukrajna, szomszéd állam. 2014)

2014.október.  N.sz.

 

bekejel.jpg

 

PEPITA

fekete a csend

fehér félelem

jobb hogy nem tudom

meddig létezem

jöttem  -  nem tudom

megyek -  azt hiszem

féltett titkaim

magammal viszem

lábam céltalan

szemem fénytelen

boldogság a lét

vagy harc és küzdelem

2014. október   N.sz.

 

MEGINT  SZOBROK

a család nevel

az iskola tanít

a környezet

mindenkin

alakít

mindenki

kőtömb...

benne

 a szobor

az idős

mester

bölcsen

is komor

a legélesebb véső

a vádló

szavunk

egyre

csiszoltabb

szobrok

vagyunk

2014.október   N.sz.

 

EZERSZER

ezerszer megbánt

ezerszer ébreszt

ezerszer átkozom

azt a vétket

mint a sebző lándzsák

csúf pokol ördöge

életfogytiglan

a tettek börtöne

kiszabadulnál

de örökre ott maradsz

azt hiszed elmész

de sehová sem haladsz

fejedre őszül

a lelkedet tépi

nyakadra csap a bárd

.... nevetve nézi ....

2014.nov.13.

 

.......és most három haiku Kovács Margit tiszteletére!!!

 

5195.

Porból lett ember.

Kézzel és szívvel teremt

porcelánmosolyt.

 

5196.

Az idő megállt.

A mozdulatlanságban

mégis szív dobog.....

 

5197

   Mind porból lettünk.
    Aztán beszélő agyag.
         Majd porrá leszünk ......

 

20kovacsmargit.jpg

 

MÚLT ÉS JÖVŐ
Néztem előre.
A múltat láttam.
Csendben voltam,
de kiabáltam.
Nem volt ott senki,
de a kezedet fogtam.
Felhőkön ültem.
Bandukoltam.

Visszanéztem.
A jövőt láttam.
Reménytelenül
a csodát vártam.
Ott volt mindenki
egy égi réten,
de elrepültek
egy szélkeréken .....
N.sz. 2014.november 27.

 

ÉS MÉG VALAMI
(kiegészítés)
Magamba néztem.
Mélységet láttam.
Lélekszárnyakon
magasba szálltam.
Egyedül voltam.
Egy levél az ágon.
Emlék suhant át
az alvó világon.
N.sz. 2014.november 28.

 

mult-es-jovo.jpg

 

DIA - GNÓZIS

 ( avagy a várakoztatás

anatómiája)

A fontosak

és a zavarótényezők......

Ülök a folyosón

a zárt ajtók előtt.

Várakozok.

Az idő nem telik.

Hozzám se szólnak

jó hosszú percekig.

Fő az egészség!

A beteg másodlagos.

E részegségtől leszek

szédítőn másodnapos.

Már elzsibbadtam.

Koponyán belül.

Én meggyógyulok.....

feltétlenül!

Fehér a köpeny.

Nagy az értelem.

Szórakozzanak!

.... de ne énvelem...

2014. nov 28. O.h.

 

5198.

TÁVOLBÓL

Hó betakargat.

Szellő simogat lágyan.

Emlékem fürdet.

 

havasfas.jpg

 

T É L ?

Egy lábon tántorgó jelen...

Mit néz a szürke gém?

Elmúlt az ősz, kopog a tél....

Vaj'h milyen lesz idén?

 

Vízpartokon hajlongó nádas,

és szomorkás fellegek.

Fekete szántás és letargia

bármerre is megyek ....

 

Régen ilyenkor már rég hó esett.

Most nyomát se látni még...

Hópaplan nélkül, Szégyentelen

a ruhátlan vidék ....

 

A hiányzó ménes benn pihen.

Kinn sár és patanyomok.

December mást mutat megint,

de időtlen és konok ....

2014. dec. 04.  - vonaton -

 

szurkegem.jpgL

 

5199.

MIKULÁSRA

Se virgács, se hó .....

Jóságodért mit adjak?

Tarts meg magadnak!

 

mikrokozmosz.jpg

 

MIKRO  ÉS  MAKRO

Nádszál-hajlékony pillanat.

Alszik a víz a híd alatt.

Tükrében fürdő csillagok.

Belezuhantam. Csepp vagyok.

Csendemben árnyak látszanak.

Szelíd halakként játszanak.

Tünékeny világ. Szeretem.

Általános, de egyetem ....

2014.12.08.   -vonaton-

 

makrokozmosz.jpg

 

KŐ GYŰLIK KŐRE

oroszlánhűség

majomszeretet

istentől kapott

és vállalt szerepek

madár-szabadság

bolygó börtönünk

egyszer felszínre tör

eltitkolt ösztönünk

a láncokba kódolt mód

a kegy hogy félhetünk

homokszemekként pereg

egyszervolt életünk

a romépítés örök

és nincs radírnyomunk

pillanatláncok vannak

és csak remélt holnapunk

ugar marad a puszta

elszárad minden levél

de ma még létezünk

kell hogy boldog legyél

a véletlen csodáját

életnek nevezik

de ami megszületett

azt el is temetik

kő gyűlik a kőre

befedik emlékedet

fekete varjak jönnek

de még sejtem a kék eget

2014.XII.10.  -buszon-

 

5200.

Ugyan az a Nap,

de most még sem melegít.

Lesz-e még tavasz?

 

5201.

REINKARNÁLÓDÁS

Néha elfogyok,

de újra szül a remény.

Örök a gyermek.

 

a-remeny.jpg