Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

Az érzéseink mi vagyunk.

Addig élünk,ameddig az érzéseink velünk vannak.

 

MAGASZTALÓ

Kezem közé veszlek.

Megóvlak.

Vigyázlak.

Nem érdekel semmi,

csodaszépnek látlak.

Engedelmesen

kincsemmé fogadlak.

Hetvenhét viharban

őrizlek magamnak.

Se festő, se szobrász

nem alkothat szebbet.

Tökéletes az,mit

az Isten teremtett.

Kezem közé veszlek.

Szeretlek,

féltelek.

 Titkos álmaimban

szívembe rejtelek.

N.szénás, 2010.október

 

 

VERSFESTÉS

1.

CSONTVÁRY

*

Én is ott vagyok.

Színes völgyeidben

és a hegytetőn.

Valami furcsa ég alatt

cédrus és templom.

Elindult veled

a zarándoklatom.

 

2.

MUNKÁCSY

*

Íme az ember,

és íme a festő.

Van törpe és van óriás.

Kezedben arany az ecset,

és megszólal a vászon:

talán nem festett így

senki más.

 

 

3.

SZINYEI MERSE PÁL

*

Pipacsos mezők.

Lila égen és földön.

Fénnyel simogat a táj.

A felhőkből majdnem

eső hullik.

A valóság szinte fáj.

 

 

 4.

CSERNUS TIBOR

Dolgok és foltok c. vers

az Újhold oldalon olvasható.

 

ÖNKERESÉS

Egy marék föld…

csak ennyim maradt.

Meg egy darab az égből,

meg a lombsusogás,

meg az elhalkult hárfák

megmaradt csendje,

és a vonuló madár

V-je az égen,

a nem látott tenger

hívó moraja….

és a tücsökzene….

Élek, ennyi vagyok….

örök hó,

kiszáradt öböl,

csillagragyogás…..

N.szénás, 2010. október

 

 

ŐSZI SZŐNYEG

(Gondolatok a parkban)

Lehullott lombjai

az útszéli fáknak

sárga szőnyegként

a múltra vigyáznak.

Ó, mennyi párhuzam,

mint lépcsőn a korlát,

s várod a megoldást,

mint gyermek a tortát.

Az elfújt gyertyákkal

oda lesz az ábránd.

Tovább visz az élet,

s újabb torta vár rád.

Aztán már torta sincs

a születésnapokra…..

Hálás szívvel gondolsz

rég volt alakokra,

a bölcs apai szóra,

a szép anyai szemre,

mely a távolokból is

lépteid figyelte…..

Őszbe fordult a nyár.

Színesül az erdő.

Elúsznak napjaink,

mint égen a felhő.

Lehullott lombjai

az útszéli fáknak.

Emlékművei

a múló világnak.

N.szénás, 2010.október

 

 

4152.

(Széchenyi korai)

Híd és a nemzet.

Kapocs a partok között....

emberóriás.

 

Kép

 

HAJNALI  KÉP

Didergő harmat cseppeken

tükörbe néz a hajnal.

Szerteszét gurult gyöngyeit

bevonja színarannyal.

Az utolsó csillag elalszik,

madarak kórusa hangol.

Fűszálak közötti utakon

szorgalmas hangya barangol.

N.szénás, 2010.október

 

 

 ELTŰNÜNK    4153.

Száraz ág törik.

Az én utamon tovább

lépett az idő.

 

SEMMIRŐL ÉS SENKIRŐL

ha van

hol van a semmi

a választ

nem tudja senki

mert a senki nincs

mert ha a senki volna

akkor valaki volna

mi van

az álmokon túl

az épített falakon túl

a lebontott falakon túl

hol van

a végtelen határa

a kéretlen tanácsnak

mi az ára

ha van

hol van a semmi

a semmiről

a versem csak ennyi

N.szénás, 2010.október

 

 

 

KÜSZÖB   4154.

Fájdalom félék

kísérleteznek veled,

de észre se vedd.

 

A SZÜLETÉSRŐL

Véletlenségünk

megfoghatatlan....

miért épp ide

és miért épp most...

a választ

hiába fogják

a génjeinkre,

nem kíváncsi senki

igényeinkre,

hogy miért nem oda,

és miért nem akkor....

ha az élet gyümölcs,

akkor egy savanyú vackor,

vagy egy ütődött alma....

Akaratodnak

már nincs hatalma.

N.szénás, 2010.október

 

MIND    4155.

Sosem tudhatod

melyik lesz végső utad.

Ugyanúgy indul.

 

VADÁSZIDÉNY   4156.

Magaslesekről

ezer szemmel néznek ránk.

Túlélés hajsza.

 

 

MODERN IDŐK    4157.

Időm nem ketyeg.

Digitális rohanás.

Fékezhetetlen.

 

SANZON   4158.

Őszi ruhában

elmúlás dalát játsza

a fákkal a szél.

 

 

KÉRDŐJELES    4159.

Fajként sikerült.

Evolúciós siker

emberré válva?

 

TRAFFIPAX    4160.

Ha vallatóra

fognád a fényt, tagadná

s gyorsaságát.

 

TAKARVA    4161.

Soha se sírunk.

Egy belső eső mindent

eláztat bennünk.