Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Csupa

Csupa apró dolog, nüanszok, pillanatok

vesznek körül......

Villanások, másodpercek, melyekből

évek, évtizedek adódnak össze.

Sokszor úgy mennek el, mintha sose lettek volna......

Pedig érdemes lenne közülük párat megragadni

az örökkéválóságnak.

 

CSUPA (csupán) ÖTVEN

Ötven tavasz, ötven nyár.

Ősz a hajad, korral jár.

 

Ötven ősz és ötven tél.

Ennyivel bölcsebb lettél?

 

Ötven emlék, ötven év.

Örökséged lett a név.

 

Ötven torta, ötven sör.

Másnaposság nem gyötör.

 

Ötven álarc, ötven arc.

Néha béke, sokszor harc.

 

Ötven ember, ötven fej.

Kutya világ. Munka... hejj

 

Ötven versem ötven sor.

Játszik veled ez a kor.

 

Ötven álom, ötven köd.

Tudod mihez van közöd?

 

Ötven folyó, ötven híd.

Elcseszted, hogy többre vidd.

 

Ötven szülő, ötven szív.

Gyermekkorom haza hív.

 

Ötven bajod ötven gond.

E vers másnak mennyit mond?

 

Ötven rossz és ötven jó.

Meddig úszik  a hajó?

 

Ötven kabát, ötven gomb.

A halomból hogy lesz domb?

 

Ötven ablak, ötven ház.

Elkerül az aranyláz.

 

Ötven ajtó, ötven zár.

Csonttá szárad a határ.

 

Ötven újság, ötven lap.

A szabadság létalap?

 

Ötven ösvény, ötven út.

Hűvös vizet ad a kút?

 

Ötven csillag, ötven hold.

Orosz rulett. Szól a kolt.

 

Ötven festő, ötven kép.

Ki mondja meg mi a szép?

 

Ötven férfi, ötven nő.

Hol rejtőzik az erő?

 

Ötven asztal, ötven szék.

Foltos ruhád a vidék.

 

Ötven eső, ötven csepp.

Illik hozzád a szerep?

 

Ötven vonat, ötven sín.

Átzakatol valakin.

 

Ötven költő, ötven toll.

Érték a vers valahol?

 

Ötven ünnep, ötven szám.

Mostmár befogom a szám.....

N.sz., 2012. március

 

 

az50.jpg

 

ÖT HAIKU

4711.-4715.

 

ötven soromból

majdan jusson eszedbe

egyetlen mondat

*

ötven szavamból

egyetlen egy találjon

értő fülekre

*

ötven évemből

ha kiemelnék egyet

melyik lenne az

*

ötven szívverés

egyetlen percem emlék

süllyedő hajóm

*

ötven érintés

kezem kezedhez simul

megmelegedni

 

A VÉGTELEN PORA

utadra léptem

nyomodban járok

már nem vagyok egyedül

hátamon terhem

saját keresztem

s a hitem legbelül

felettem napfény

vagy égi csillag

az úton bárány

a cél felé ballag

.............

utadon járok

léptemre port hint

a végtelen

rám mosolyogsz

egyetlen kincsem

hogy létezem

N.sz., 2012. március

 

 

anezo.jpg

 

HIDAK ÉS ....

Hidak.

Hidak és partok.

Partok.

Ködben maradtok.....

A ködben

ott vagyok én is.

A híd

kicsit enyém is......

Ködök.

Homályos titkok.

Álmok.

Bókok és szitkok.

Hidak.

Folyóba vesztek.

A partok

némák lettek.

N.sz., 2012. március

 

KERETBEFOGLALT

Ima és ének.

Falra vetített képek,

lélektemplomok.

Dicsőült romok

hirdetnek régi nagyság.

Láncok és rabság

a földre hulltak.

Zászlókon hordott múltad.

Jövő és jelen.

Minden éjjelen

felizzó égi csillag.

Élők és holtak...

mennyien voltak.

Fátyolos szemmel néznek.

Ima és ének.

N.sz., 2012.március

 

 

azima.jpg

 

MÉREG  ÉS  MADÁR

szívemben méreg

lelkemen kéreg

a tavaszi fákban is

ott rág a féreg......

 

ázni és fázni

szebb jövőt várni

nagy arcok előtt

magad alázni......

 

éjemben álmok

sámán és látnok

fekete madárként

vajh merre szállok....

 

riadt madárhad

park, platán és pad

örökös a kérdés

a lelke miért vad....

N.sz., 2012.március

 

 

alommadar.jpg

 

MÁRCIUS IDUSÁN

Ez az én ünnepem.

Enyém a piros,

enyém a fehér,

enyém a zöld......

Enyém a szabadság,

enyém a véráztatta föld.

Enyém a zászló,

enyém a kokárda....

enyém a kard,

 és enyém a dárda.....

Enyém a kilyukasztott mellény,

enyém a címer.....

enyém a véres mente,

enyém a trombita szó  estelente...

enyém a magyarság,

enyém a szabadság.....

a végtelen puszta,

enyém az ázsiai vadság.....

Enyém a hegy,

egyém a sík.....

magyarként dobban

bennem a szív.

Enyém a március.

Enyém a kiontott vér.

Enyém Kossuth szava,

mely szebb jövőt kér....

Enyém az ünnep.

Ehhez ragaszkodom.

Csak magyarnak lenni

van jogom......

N.sz., 2012. március.15.

 

 

amarcius.jpg

 

GAME  (OVER?)

Játék az élet.

Vannak kik nyernek.

Engem, a kibicet

nem szeretnek....

Kaptam már lapot.

Sárga szín volt.

Majd kiállítanak.

Piros színfolt....

 

Dominó vagyok.

Dupla nulla....

Happy end temetés,

vigyorgó hulla..

Ultiban betli,

fociban öngól....

Van aki röhög,

ha nem vagyok jól.

 

Jártam csúcsokon.

Lezuhantam.

Sok hajó elment.

Én lemaradtam.

A tatról páran

még integetnek....

A parti hullámok

eltemetnek.....

N.sz., 2012.március

 

MAI  HAMLET

Nem üres, de néha

nincsen benne semmi.....

Álmaim, terveim

egy koponya rejti.

Régi már a kérdés,

fel se illik tenni....

Nyakon koponyával

lenni, vagy nem lenni.....

N.sz.,2012.március

  

ahamlet.jpg

 

VIDÉKI  ROMÁNC

Már kihűlt a kályha.

A felborult pohár

utolsó cseppje

a porban remeg.

Az eldobott papír,

a földre hullott morzsa

sohasem sejti

mi a lakó gondja.....

Az ágy alatt sötét,

a sarokban félhomály.

Az üres fiókokban

alszik a viszály.

Az ablakok szeme

elhagyott kertre bámul.

Szomorú az ég is,

a felhők alja sárgul....

Erőtlen szelek,

és falevelek tánca...

Ez a csendes vidék

és a nyomor románca.....

N.sz.,2012.március

 

IMPRESSZIÓ

csend-életem

szép szirmú virágom

szerelmedtől válik

élővé a vásznom

érintésed csókod

napfény ragyogásod

az enyémmel lesz teljes

gyönyörű világod

N.sz., 2012.március

 

ITT  MAGAMBAN ...

a folyó tükrén

a virág szirmain

patakok és lelkek

ívelt hídjain

korallszirteken

az eukaliptuszfán

a hitét kereső

szerzetes útján

keresem a szépet

a legmélyebb zenét

az igaz verseket

a békesség jelét....

egy riadt madárhang

vagy a lónyerítés

a szörnyű viharban

ledöntött kerítés...

a szénaboglya

az eső illata

a macskakövön

csattogó pata....

a templomokban

zengő énekek

a fuldokló után

kinyújtott kezek...

üres csigaház

a társ utáni vágy

áldott szerelem

a visszahúzó ágy....

magamban rejtem

de kívül keresem

csoda az élet

és én szeretem....

N.sz., 2012. március

 

ARRÓL, AMI NINCS

Hiába nézem, hűlt helye

az égig érő fáknak.

Az emberi létről mesélek

egy alvó óriásnak.

Nincsenek törpék, sem lidércek,

nincs már hétfejű sárkány....

Sivatag lett a régi erdő.

Elszomorító látvány.

Rohan az élet, de nincs időnk.

Félő a zuhanásunk.

Mint kártyavár szétesik

az elképzelt világunk.

N.sz., 2012. március

 

azalvo.jpg

 

KÖTÉLTÁNC

Ez nem híd, csak egy szál kötél...

de a mélység ugyan az.

Most elindulok, és átmegyek.

Bocs, ha nem igaz......

Egyensúlyom

felnőtt játék,

szalmaszálat

hol találnék,

ha magához vonz  a mély...

az élet

nem szeszély....

és nem próba,

nem szerencse....

Egy tál leves,

egy tál lencse.....

Ez nem híd,

de a túlpart ott vár.

Le se nézek.

Indulok már.....

Ködös utam

célszalagja.

Bátorságom

hitem adja......

N.sz.,2012. március

  

akotel.jpg

 

A  FÖLDLAKÓ  ÁLMA

Elindultam.

Hiszem, hogy visszatérek.

Csillaggyorsan

repülnek az évek.

Valahol vár a kék Föld,

szántók és kertek.

Mosolygós arcok,

akik úgy szerettek.

Nincs csillagkapum.

Csak földi álmom.

Azt  a nagy Utat még

meg kell találnom!

S valahol, a felhők alatt

remélem kész

a cáfolat.....

Bár kozmikus lett a pálya,

győz a teremtés koronája....

Okosan tervez,

s csak jót cselekszik....

halottaival nem veszekszik....

Szép jövőt épít,

és meg tanul élni....

Az okosságától

nem kell félni.....

N.sz., 2012. március

  

akekb.jpg

 

CSAK A TÜKÖR

Nekem önvád.

Neked csak játék.

Mások észre sem veszik.

Látom magam

nyugdíj előtt.

Kenyérre sem telik.

Ez a korszak...

jók és rosszak...

Mindegy és közöny.

Dolgoznék,

de ujjlenyomat

nincs az eszközön.

Hiába szólok.

Lezárt fülek

úgy sem értenek.

Megszülettem.

Így akarták???

Vagy csak véletlenek....

Kockás lapok.

Balkézben toll.

Írom a versemet.

nem látja más...

Csak a tükör.

"Hófehér" lelkemet.

N.sz.,2012. március

 

 

atukorkep.jpg

 

EZ IS TAVASZ

Kipattanó első rügyek.

Tüzek  az ég palástján.

Ötven tavaszt hozott a lét.

Vajon még mennyi vár rám?

 

Hallgatom a sok kis rigót.

Az életről énekelnek.

Napfény ragyog. Szemembe süt.

Vegyem ezt égi jelnek?

 

Ott van a pad. A régi álmok...

Tavaszom újra a régi?

Írtam egy verset tizennyolc éve....

A jelen most felidézi.

 

Kipattanó első rügyek.

A versekben ott a lelkem.....

Mindegy az év. A legfontosabb:

eggyel megint több lettem.

N.sz.,2012. március

 

arugyek.jpg

 

HAJNAL

Hideg az ágy.

Földre csúszott a paplan.

A betakaró kéz

már láthatatlan.

Vigyázban állnak

a kiolvasott könyvek....

Felszáradtak

a tegnapi könnyek.

A sarokban a pók,

a falon árnyék mászik.

A redőny résein

hajnali fény játszik.

Új nap születik.

Én vagyok a bába.

Az a köldökzsinór

már rég el lett vágva.....

A valótlanszerű

és az álom határán

ébredezek.

Vajon mi vár rám?

Régi gondjaim,

és meglepetések...

rutin és megszokás.

Bármerre is nézek.

Nyújtózik egyet

a cserepesvirágom....

Rácsodálkozom.

Ez az én világom.

N.sz., 2012.március

  

ahajnalfeny.jpg

 

R Ö G T Ö N Z É S E K

1.

nem kezdek harcot a végtelennel

én úgy sem nyerhetek....

megtanítom emberként élni

a sosemvolt gyermeket

 

2.

fákat ültetni házunk köré

és írni a könyveket

nevetni viccen, s felvállalni

a váratlan könnyeket

 

3.

nem félni .... vágyott holnapjaink

tükrözik a reményt......

márványtömb rejti maga alatt

az egyszervolt közlegényt....

 

4.

ajtók mögé

ablakok mögé

rémült szemekkel

rettegők közé

félni a nappalt

félni az éjszakát

csendben átúszni

a felejtés tavát

kezek a kardon

szemek az ellenen

a túléléssel

mit kéne kezdenem....

 

5.

valahol szólt a gitárzene

rád gondoltam... vajon elhiszed-e

fejünkre borult a sötét égbolt

a kezedet fogtam, jaj de rég volt....

akkor az volt az utolsó este....

szemem a szemed fényét kereste...

   

 

 

ÚTRAVALÓ

Van út a semmiből.

Van út a semmibe.

Lehagyni mindenkit,

nem várni senkire....

Van bot és van könyök.

A cél majd szentesít.

Lelkedben ég a tűz.

Akarat lelkesít.

 

Van úgy, hogy nincs erőd.

Lesz úgy, hogy nem tudod...

Bármerre visz utad,

a járt ösvényt láthatod.

Izzadtan mész tovább,

az út pora rád tapad.

Legyen a jó tanács:

sose hagyd el magad!

N.sz.,2012. március

 

 

azut.jpg

 

H A N G T A N

megszólal

bennem

a csended

nélküled

néma

vagyok

elhallgat

bennem

a hangod

visszhangod

maradok

N.sz., 2012. március

 

MEGLÁTTAM

Megláttam Istent.

Ott ült egy sziklán.

Elgondolkodott

a teremtés titkán.

A búbosbankán,

a kocsányos tölgyön,

a függőcseppkövön,

a fekete földön.

 

Hallgattam Isten

végtelen csöndjét.....

A hangok nélkül

megdalolt rendjét.

A bogarak léptét,

a fűszál növését,

a gyermekre vigyázó

halk pisszenését.

 

Figyeltem Istent.

A teremtett szépet.

A felhőkre festett

világmeséket.....

A homokpartokat,

az üvöltő szelet,

a gyermekarcokat

simító kezet.

 

Csodáltam Istent.

Az Erőt, a Törvényt.

A magával ragadó

lélekörvényt.

A békét, a bölcsek

örök igazát.

A ránk hagyott jövő

minden vigaszát.

N.sz.,2012.március

 

 

avegtcsend.jpg

 

Ó R A V E R S

Egy órával több,

vagy egyel kevesebb....

Pár nap eltelik

és begyógyul a seb.

Az okosak szerint

 megmarad

több energia...

jobban gazdálkodik

az egyszerű nép fia.

Talán jobban gazdálkodik.....

de meg nem változik.

Ki eddig lusta volt

most is az marad.

Az óra meg amúgy is....

ugyanúgy halad.

N.sz., 2012. március 25.

 

 

azora.jpg

 

TALÁN, DE BIZTOS....

 

"Talán eltűnök hirtelen,

mint erdőben a vadnyom .."

( J.A. )

 

Talán eltűnök én is.

Nyomom felszárad

a zöld erdő gyepéről.......

Te aki nem értesz

semmit az egészből,

majd keresed lépteim nyomát....

majd kutatod

lelkem lapjaira írt

verstöredékeim.

Tetteim, terveim, éveim.....

Mind a múltba vesztek.

Mikor már nincs kapocs.....

csak a lélekhíd sejlik fel

a felejtés ködéből.....

mikor már arctalan

az egykori ember......

mikor már a viccen

nevetni sem mer....

mikor az eltűnők

örök himnusza

már nem az életről szól,

de még nem haláltusa.....

Eltűnünk majd mind.

szörnyű szükségszerű.....

s a hidat keresni

sosem volt egyszerű......

De amíg tudunk,

addig visszanézünk.

Ez volt az az élet,

amit meg kellett élnünk.

N.sz., 2012.március

 

 

azeltunok.jpg

 

Ú G Y

..... mintha kihűlne

egy tányér leves.....

mintha elfogyna

a régi erő......

mintha rám nézne

egy csodás szempár

mintha kikacagna

a múló idő.....

 

mintha ragyogna

a csodás napunk

mintha susogna

a kerek erdő

mintha becézne

a kedves szavad

mintha kinyílna

egy égi ernyő.....

 

mintha nevetnék

egy régi viccen

mintha ránéznék

egy kies tájra.......

mintha szeretne

egy régi asszony

mintha sietnék

egy égi bálba.....

 

mintha ez lenne

a hattyú dalom

mintha elindulnék

egy hosszú útra....

mintha szivárvány

hídjára lépnék

mintha csillagként

születnék újra......

N.sz., 2012. március

 

 

amintha.jpg

 

EGYÜTT

Árnyékod kísér.

Bárhová megyek.

Azért követlek, hogy

árnyékod legyek.

 

Napom, éjszakám

és a hajnalom.

Életem egén

fényed láthatom.

 

Éjem, nappalom.

Évek futnak el.

Kezemben kezed.

Boldoggá teszel.

N.sz., 2012. március

  

azegyutt.jpg

 

LEVÉL HELYETT

Doktor Úr!

A maga lelke sose fáj???

Én megmondom Önnek....

nem lenne viszály,

ha csöndben

kimondaná a jelszót.....

Kedves Népem!

.. hát összesen ez volt

elnökségem

időszalagja.

Ime a névjegyem:

a doktor

sincs már rajta!

 

U.i.:

a sakkban ismerős

a vezéráldozat...

páston is működhet (ne)

ez a változat!

N.sz., 2012. március.29.

 

a-schmidt.jpg

 

                                    HANGOK

                                    Hangok.

                                    Kioltják egymást.

                                    Csendben

                                    keressük egymást.....

                                    Mást is,

                                    nem csak a hangot,

                                    de nem is a címert,

                                    nem is a rangot.....

                                    Az embert,

                                    az érző lelket,

                                    a ragaszkodást,

                                    a szerelmet,

                                    az érintést,

                                    a harmóniát,

                                    a rád mosolygó

                                    ember fiát,

                                    a szerencsést,

                                    ki jókor, jó időben,

                                    múltban, jelenben,

                                    s a vágyott jövőben

                                    ott volt,

                                    ott van,

                                    ott lesz veled.....

                                    s élete az életed......

                                    N.sz., 2012. március

 

 

ahangok.jpg

 

KIFESTŐ

szikrázó vörös

mélyét rejtő kék

fekete kabátban

alszik a vidék

máskor ólmos köd

seszín paplanát

húzza a fejére

a didergő világ

 

ciklámen szirom

árokparti zöld

három ásónyom

és ott a sárgaföld

barna alkonyat

pipacspiros pír

tarka világra néz

az apró gólyahír

 

arany búza vár

a tikkadt ég alatt

szomszéd néni festi

a lekopott falat

fehér, mint a mész

piros cserepek

színezett világ

és szürke emberek

N.sz., 2012. március

 

 

aszinezett.jpg

 

AMIKOR

Van amikor várni kéne.

Nem tudok.

Van amikor menni kéne.

Maradok.

Van amikor szürkeségem

szivárvány.

Van amikor némaságom

kiáltvány.

Van amikor nem simogatsz,

de érzem.

Van amikor két nap ragyog

az égen.

Van amikor írnom kéne....

nem tudok.

Van amikor remeg a láb...

indulok.

Van amikor minden kincsem

két szemed.

Van amikor kalandregény....

életed....

Van amikor szólni kéne.

Hallgatok.

Van amikor sírom felé

ballagok....

Van amikor szerencsés az

életem.

Van amikor reám vár a

végtelen....

N.sz., 2012. március

 

aketnap.jpg