Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

Emberi és temrészeti csodák.

Egy oldal arról, hogy miért szép a világ.

Arról, hogy léteznek....

 

CSODÁK

1.

a csend

a csepp

a nevetés

a veled

együtt

ébredés

a fű

a nád

a susogás

a hold

a nap

a ragyogás

a kék

a zöld

a jéghegyek

a ló

a hód

az emberek

mennyi

csoda

csupa jó

hajózz

velem

élet-hajó

2.

A rend

bezárt fiókjai

megőrzik

neked

a csendet.

Az égi isten

gondolkodott,

majd szép

világot

teremtett.

Harmóniák

vesznek körül.

Sorsod

élet-ajándék.

Valahogy lesz....

Emberi terv,

és isteni szándék.

N.sz. 2011. szeptember

 

 

A FÖLD  CSODÁI

A Föld általam választott  természeti csodái.

Nem sorrend, csak véletlenszerű felsorolás.

AYERS  ROCK

Az Ayers Rock más néven Uluru egy óriási homokkő sziklatömb Ausztrália közepén, az Északi területen. A legközelebbi nagyváros az innen északkeletre fekvő Alice Springs. Az Uluru és a Kata Tjuta (az Olgák) az Uluru - Kata Tjuta Nemzeti Park két legfontosabb látnivalója. Az Uluru az itteni őslakos pitjantjatjara és yankunytjatjara törzsbeliek szent helye. Több forrás, vízgyűjtő, sziklabarlang és ősi rajz található itt. Az Uluru a Világörökség része.

Uluru sunset1141.jpg

 

BARRINGER - KRÁTER

A Meteor Crater, Meteor Kráter, vagy Barringer kráter egyszerűen csak a világ talán legismertebb becsapódási kráterét jelöli, ami Arizonában, Flagstafftól keletre, a 66-os úttól délre található. A kráter 1200 méter átmérőjű, a fennsíkhoz képest 170 m mély, és 45 m magas felgyűrt pereme van.

Ismertségét a többi becsapódási kráterrel szemben elsősorban annak köszönheti, hogy fiatal kora miatt kevéssé erodálódott, sivatagi környezete miatt pedig növényzet sem fedi be, és krátertó sem töltötte fel. A kráter minden időben teljes méretében látszik. Így nagyon ismert, pedig messze nem tartozik a nagy becsapódási kráterek közé.

A krátert egy 50 méter átmérőjű vas-nikkel meteorit 50.000 évvel ezelőtti becsapódása okozta.

 

KILIMANJARO

A Kilimandzsáró Tanzánia (Afrika) területén található (az Egyenlítőtől 320 km-re, délre), harmadkori vulkáni tevékenység során keletkezett. Vulkáni bazalt a kőzete, erősen mállékony, sziklamászásra ezért nem alkalmas. Magasságára vonatkozóan az adatok eltérnek. Vannak források, melyek 6000 m-t meghaladó hegyként említik, de az utolsó hivatalos mérés szerint 5895 m-rel a Kibo Peak a legmagasabb pontja, mely a délnyugati peremen helyezkedik el.

Afrika legmagasabb hegycsúcsa.

A kráterperem legmagasabb része sokáig a Vilmos császár-csúcs (Kaiser Wilhelm Spitze) nevet viselte, az ország függetlenségének elnyerése óta Uhuru (Győzelem)-csúcs a neve.

Kép

ANGEL - VÍZESÉS

Az Angel-vízesés (Kerekupai-Merú) a világ legmagasabb vízesése, Venezuela keleti részén, Bolivar államnak a Gran Sabana régiójában lévő Canaima nemzeti parkjában található. A vízesés az Auyán-Tepui nevű magaslatról zuhan alá a Churun folyóból az Ördög-szurdokba. Az Angel-vízesés magassága, a teljes szintkülönbséget számítva 979 méter. Ezen belül a víz megszakítás nélkül 807 métert zuhan egy szikla pereméig, amelyen átbukva további 172 métert zuhan a hegy lábáig, egy hatalmas sziklamedencébe

Bár a venezuelai Ernesto Sánchez la Cruz 1912-ben már felfedezte a vízesést, azonban mivel nem publikálta azt, így csak 1933-ban lett ismert amikor is az első világháborút megjárt amerikai pilóta James Angel teljes nevén James Crawford Angel Marshall (1899 - 1956) 1933. november 16-án (más források szerint 1935-ben) újra felfedezte.

 

Kép

NAGY-KORALLZÁTONY

A Nagy-korallzátony Földünk legnagyobb korallzátonya, a Korall-tengerben található, nem messze Északkelet-Ausztrália Queensland nevű államának partjaitól. 2000 km hosszan húzódik, 34,4 millió hektáron, és még az űrből is látható. Nagyjából 3000 korallzátonyból és körülbelül 900 kisebb-nagyobb szigetből áll, melyek nagyjából azonos távolságra vannak a tengerparttól.

 

korall.jpg

 

                                                         

ÓRIÁSOK ÚTJA

Az Óriások útja (angolul: Giant's Causeway) egy vulkáni tevékenység eredményeként létrejött, körülbelül 40 000 bazaltoszlopból álló terület, Észak-Írországban, Antrim megye atlanti partjainál, Bushmills várostól 3 kilométerre északra. 1986-ban az UNESCO a világörökség részének nyilvánította. Az egymáshoz szorosan illeszkedő oszlopok többsége hatszögletű, de vannak 4, 5, 7 és 8 szögűek is. A legmagasabbak kb 12 méteresek, de a megszilárdult láva vastagsága helyenként a 28 métert is eléri

A legenda szerint egykor az ír óriás, Finn MacCool (Fionn mac Cumhaill) utat épített magának tengerparti, antrimi otthonától az atlanti vizeken át esküdt ellensége, a skót Finn Gall Hebridákon fekvő erődjéig. Százával szedte össze a hosszú kőcölöpöket, sorjában leverte őket a tengerfenékbe, aztán hazatért, hogy kipihenje magát, mielőtt támadásra indul Finn Gall ellen. De a ravasz skót óriás megelőzte, maga ment át szigetéről, Staffáról Írországba. MacCool feleségének azonban sikerült elhitetnie vele, hogy az alvó óriás csak a kisfia. Finn Gall megrettent, (mekkora lehet akkor az apa…?) Ezért aztán ijedtében elmenekült. Amikor kiért a tengerre, felszaggatta maga mögött az utat, hogy senki se járhasson többé rajta…

Causeway-code poet-4.jpg

GRAND  CANYON


A Grand Canyon ("Nagy szurdok") a Colorado folyó által kivájt sokszínű, meredek völgyszurdok az Egyesült Államok Arizona államában. A Grand Canyont a Colorado folyó több mint 6 millió év alatt hozta létre, 446 km hosszú, szélessége 6,4 km-től 24 km-ig terjed és mélysége akár a másfél kilométert is meghaladja.

Nagy része a Grand Canyon Nemzeti Parkon belül fekszik, mely egyike az első nemzeti parkoknak az Amerikai Egyesült Államokban (Theodore Roosevelt elnök volt a kanyon megőrzésének főtámogatója).

 

Kép

A NAGY KÉK LYUK

Belize Karib-tengeri térségének csodája a kb. 400 m

átmérőjű, közepén 150 m mély gyűrű alakú képződmény.

 

Kép

 

                                                 A SZAHARA SZEME

 

Mauritánia világűrből is látható gyűrődésrendszere

a Szahara délnyugati részén.

Bár sokan meteoit kráternek vélik, a tudósok

véleménye megoszlik a keletkezéséről.

 

Kép

 

 

AURORA  BOREALIS

A sarki fény (az északi féltekén gyakran: északi fény (aurora borealis), délen: aurora australis) a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék (elsősorban protonok és elektronok) által keltett időleges fényjelenség. Leginkább márciusáprilis és szeptemberoktóber között figyelhető meg.

Nevét a római hajnalistennő Aurora nevéből alkották, de északi fény néven is ismert (a borealis jelentése északi, az australis pedig déli).

A töltött részecskék túlnyomóan a Napból származnak (napszél), kisebb hányadukat a Naprendszeren kívülről érkezett részecskék teszik ki. A töltött részecskéket a földi magnetoszféra nagyrészt eltéríti, a mágneses pólusok körüli tartományban azonban bejutnak a légkörbe. A részecskék ütköznek a légkör atomjaival, ionizálják és gerjesztik az atomokat, a gerjesztett atomok pedig fénykisugárzással térnek vissza alapállapotukba. A kibocsátott fény az atomra vagy molekulára jellemző színű. A színkép látható tartományában elsősorban az oxigén zöld és vörös, valamint a nitrogénmolekulák kékesibolya vonalai jelentkeznek, a sarki fény az ultraibolya tartományban is erős. A jelenség 80–1000 km magasságban fordul elő, de leggyakrabban 100 km magasságban figyelhető meg.

HULLÁMSZIKLA

Természetes sziklaképződmény Nyugat-Auszráliában.

A tenger hullámaira hasonlító alakzat

kb. 15 méter magas és 110 méter hosszú.

 

Kép

 

 

CSOMOLUNGMA

A Mount Everest (másképpen: Csomolungma, Qomolangma, Sagarmatha) a legmagasabb hegy a Földön, a Himalája hegység része. Csúcsán halad át Kína és Nepál határvonala. A hegy 8850 m magas (1999-es amerikai mérés szerint), és évente 4 milliméterrel nő. Tibeti nevének (Csomolungma) jelentése: a Föld istenasszonya.

1852-ben Radhanath Sikdar indiai matematikus állapította meg először, hogy a Mount Everest a világ legmagasabb hegye.

1953-ban a kilencedik brit expedíció, amelyet John Hunt vezetett, visszatért Nepálba. Hunt két kéttagú hegymászó csoportot választott ki a csúcs elérésére. Az egyik csoport sikertelenül tért vissza a hegyről. A következő napon a másik csoport próbált feljutni. 1953. május 29-én helyi idő szerint 11:30-kor az új-zélandi Edmund Hillary és a nepáli Tenzing Norgay elérte az Everest csúcsát. Néhány évvel később Tenzing elismerte, hogy Hillary tette először lábát a csúcsra.

Kép

BAJKÁL-TÓ

A Bajkál-tó (oroszul Озеро Байкал / Ozero Bajkal, burjátul: Baykal-Nur, azaz gazdag tó) a Jenyiszej folyó vízgyűjtő területén, Dél-Szibériában, Oroszországban található. A legközelebbi nagyváros Irkutszk. Az oroszok még ma is tengerként emlegetik, a burjátok és a mongolok pedig sokszor Dalai-Nor, vagyis szent tenger néven. A világ legmélyebb tava. Magában foglalja a Föld édesvízkészletének egyötödét.

Egyedi ökoszisztémájának köszönhetően 1996-ban a tavat és környező területet felvették a világörökségek közé.

A 636 km hosszú és 25–79 km széles tó a legnagyobb édesvizű tó Ázsiában (31 494 km²), és a Föld legmélyebb tava, a legújabb expedíció tengeralattjárói 1680 méter mélyre terveznek lemerülni (korábban 1637 m, ill. 1620 m), azonban egy baleset miatt a legutóbbi merülés csak 1580 méter mélységig sikerült. A tó vízszintje a tengerszint felett 455 m-rel fekszik, átlagmélysége 730 m.

A tó neve valószínűleg a burját-mongol bajgal szóból származik, ami természetet jelent.

A kora körülbelül 25-30 millió év, amivel a Föld egyik legöregebb tava. A tó a Kelet-afrikai-árokhoz hasonló hasadékvölgyben (rift), a Bajkál-árokban alakult ki. A környező vidék szeizmikusan aktív: sok hőforrás található a partvidéken, illetve a meder alján is, és a földrengések sem ritkák a tó vidékén

LakeBaikalAndOlhon.JPG

HOLT - TENGER

A Holt-tenger (héberül ים המלח Hang.png kiejtése, ami a. m. Sós tenger; arabul البحر الميت Hang.png kiejtése, ami a. m. Halott tenger) lefolyástalan tó Izrael, Jordánia és Ciszjordánia határán. Vizében magas a koncentrációja. A tó a turizmus kedvelt célpontja.

Nevét onnan kapta, hogy a magas sókoncentráció miatt nem él meg magasabbrendű élőlény benne.

A Jordán-árokban található Földünk legmélyebb szárazföldi pontja. A víz tükre kb. 420 m-rel, a tófenék 795 m-rel van a tenger szintje alatt.

Bár a tóba ömlik a Jordán folyó, annak vízszintje folyamatosan csökken az erős vízkivétel miatt, ezért a tóba egyre kevesebb víz érkezik. A csökkenő vízutánpótlás miatt a tó kettészakadt, a mélyebben fekvő északi rész mellett a déli fokozatosan kiszárad.

Kép

GALAPAGOS - SZIGETEK

A Galápagos-szigetek (spanyolul Archipiélago de Colón vagy Islas Galápagos) egy 13 nagyobb szigetből, 6 kisebből és 107 sziklából álló vulkanikus szigetcsoport. Közigazgatásilag Ecuadorhoz tartoznak.

Az első sziget 5-10 millió éve keletkezett tektonikus tevékenység következtében. A legfiatalabbak, az Isabela és a Fernandina még mindig alakulnak; a legutóbbi vulkánkitörés 2005-ben volt.

A szigetek az Egyenlítő környékén helyezkednek el, Ecuadortól 965 km-re nyugatra.

A szigetcsoport híres az endémikus fajok magas számáról, és közkeletű tévhit, hogy a galápagosi földipintyek tanulmányozása adta a döntő lökést Charles Darwinnak az evolúcióelméletének kifejlesztéséhez.

Galapagos-satellite-2002.jpg

Kép

HAWAII

Hawaii (hawaii nyelven Moku'āina o Hawai'i) az Amerikai Egyesült Államok 50. tagállama. Földrajzilag elkülönül az amerikai kontinenstől és az ország törzsterületétől, lényegében egy Polinéziához tartozó szigetcsoport a Csendes-óceánon. Fővárosa és egyben legnagyobb települése Honolulu. 1959. augusztus 21. óta az Egyesült Államok tagállama

A szigeteket (pontosabban a főszigetet) James Cook fedezte fel 1773-ban és megbízójának, Lord Sandwich-nek a tiszteletére nevezte el Sandwich-szigeteknek. A bennszülöttek először Lono isten reinkarnációjaként tisztelték a felfedezőt, de később, egy lopott dereglye miatt támadt félreértést követő összetűzésben megölték és feldarabolták a brit kapitányt.

 A Hawaii-szigetek egy vulkanikus hegységrendszer láncainak a tengerből kinyúló csúcsai. A Hawaii sziget legmagasabb pontja a Mauna Kea.

Tagjai:  Niihau, Kauai, Oahu, Molokai, Lanai, Kahoolawe,Maui, Hawaii

 

Kép

LOFOTEN

A Lofotok vagy Lofot-szigetek (norvégül: Lofoten) szigetcsoport és hagyományos régió Norvégia északi részén, Nordland megyében. Bár a sarkkörön belül fekszik, olyan meleg időszakai vannak, amelyek rekordszintű hőmérsékleti anomáliát képviselnek a szélességi körön.

A Lofoten név eredetileg Lofotr volt: a lo jelentése „hiúz”, fotr pedig lábat jelent – a „hiúzláb” nevet a szigetek látképük miatt kaphatták. Lofotr eredetileg csak Vestvågøy szigetének a neve volt, de aztán az egész szigetláncot is ezen a néven kezdték el emlegetni. Egy másik használatos név a Lofotveggen, aminek jelentése szó szerint „hiúzlábfal”. Ha ugyanis valaki Bodø felől tekint a szigetláncra egy magas pontról, egybefüggőnek tűnő, mintegy száz kilométer hosszú és 800-1000 méter magas falat lát.

Tagjai:Hinnøya,Austvågøy,Gimsøya,Vestvågøy,Flakstadøya,Moskenesøya, Værøy, Røst

 

Kép

STROMBOLI

Stromboli (szicíliai nyelven: Stròmbuli) a Tirrén-tengerben, Szicíliától északra elhelyezkedő vulkáni eredetű Lipari-szigetek (Lipari, Vulcano, Salina, Panarea, Filicudi és Alicudi) legészakibb tagja. A tipikus sztratovulkán a Föld egyik legaktívabb, csaknem folyamatosan működő tűzhányója. Neve a görög Στρογγυλή (Strongyle) szóból ered, ami szabályos kúp alakjára utal.

A sziget közigazgatásilag a 40 kilométerre délnyugatra fekvő Liparihoz tartozik, így azzal együtt az olaszországi Szicília régió Messina megyéjének része. Két apró településének – Stromboli és Ginostra – összlakossága 400 körül van.

  A Tirrén-tengerből meredek oldalaival kiemelkedő, a szabályos kúphoz közelítő alakú sziget legmagasabb csúcsa 926 méterrel emelkedik a tenger szintje fölé. Mivel a vulkán talapzata mintegy 2000 m mélyen található, mérete összevethető a 120 kilométerre fekvő, 3340 m magas Etnáéval. Stromboli területe mindössze 12,6 km², a csúcs magasságához képest igen kicsi.

Kép

 THYRA (Santorini)

Szantoríni vagy Théra, Thira, Fira, (görögül Θήρα, IPA: ˈθira) – egy kör alakú vulkanikus szigetcsoport az Égei-tengeren. Görögország része, az Égei-tenger déli részén körülbelül 200 km-re Athéntól délkeletre. A Kükládok szigetcsoport legdélebbi tagja.

Szantoríni alapvetően egy irdatlan erejű vulkanikus robbanás maradványa, amely megsemmisítette a korabeli településeket az eredetileg egyetlen szigeten és amely a jelenlegi geológiai kaldera kialakulásához vezetett. Látványos szépsége, és az élénk éjszakai élet a szigetet Európa egyik legvonzóbb turisztikai célpontjává tették.

Az óriási, 12-szer 7 km méretű, nagyjából téglalap alakú központi lagúnát három oldalról 300 m magas, meredek sziklaszirtek veszik körül. A sziget a szirtektől lankásan ereszkedik az Égei tengerbe. A kitörésekből visszamaradt vulkanikus kőzet olivin-t és figyelemreméltóan kevés amfibolt tartalmaz.

 

 

 

 

 

Kép

                            MAMUTFENYŐ  (SEQUOIA)

A mamutfenyőnek több, korábban a mocsárciprusfélék családjába sorolt nemzetséget is neveznek. Valamennyi ilyen nemzetség monotipikus, azaz csak egy-egy ma is élő fajuk van.

A Sequoia és Sequoiadendron nemzetségeket gyakran egy nemzetségként, Sequoia néven tárgyalják.

Méretük fajonként eltérő: legöregebb ismert példánya

3200 éves, magassága 94 méter,törzsátmérője 12 méter,

tömgét  1000 tonnára becsülik.

 

Kép

 

Kép

CETCÁPA

A cetcápa (Rhincodon typus) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a rablócápa-alakúak (Orectolobiformes) rendjébe és a cetcápafélék (Rhincodontidae) családjába tartozó egyetlen faj.

Egyéb elnevezései: érdescápa, rablócápa, érdes cetcápa vagy bálnacápa.

  A cetcápa, vagy bálnacápa a legnagyobb jelenleg élő halfaj. Átlagos testhossza 4-6 méter, de előfodulnak ennél jóval nagyobb példányok is. Mérete olykor elérheti a 12 métert, de néhány kivételesen nagy példány akár 18 méteresre is megnőhet.Tömeg: 8 - 10 tonna is lehet.

 

 

A sekély vizekben planktonnal és krillel táplálkozik.


Egy példány a georgia-i tengeri akváriumban Atlantában

 

 

HOSSZÚSZÁRNYÚ BÁLNA

A hosszúszárnyú bálna vagy púpos bálna (Megaptera novaeangliae) az emlősök (Mammalia) osztályának a cetek (Ceatacea) rendjéhez, ezen belül a sziláscetek (Mysticeti) alrendjéhez és a barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) családjához tartozó Megaptera nem egyetlen faja.

A hosszúszárnyú bálna hossza 13-14 méter, néha 16 méter is lehet. Testtömege maximum 36 tonna. Az állat a torok tájékán a legszélesebb, vagyis körülbelül ahonnan a mellúszó indul. A hosszúszárnyú bálna teste egészében erősen „púposnak” tűnik. A felső és alsó állcsontok bőrdudorokkal és bütykökkel fedettek. Orrlyukai fent a fejen találhatók; az orrlyukakból kifújt párafelhő akár 3 méter magasra törhet; a jelenség 2-3 másodpercig tart.

Az állat társas és nomád lény, főleg a táplálékban gazdag parti vizeket részesíti előnyben. Hangja bonyolult énekekből áll, melyek 6-35 percig tartanak, alkalmanként egyéb hangokat is ad ki. A hangok frekvenciája 40-50 Hz. Éneke 30 kilométer távolságra is elhallatszik. Tápláléka: planktonikus rákok (krill), halak és tintahalak. A déli félteke populációi inkább planktonikus rákokkal táplálkoznak, míg északi fajtársaik a halakra specializálódtak.

Humpback stellwagen.JPG

Kép

 

EMBER (értelmes?)

(Homo sapiens sapiens)

A Föld nevű bolygó egyik legelterjedtebb, legalmazkodóbb,

de egyben legvédtelenebb, környezetére a legnagyobb

hatással bíró élőlénye.

Hatékonyan jár két lábon, agya 1500 köbcentis,

beszél, eszközöket használ, munkát végez,

társadalomban él.

Csodákra képes....

de szörnyűségekre is.....

alkot és pusztít.....

mosolyog, sír, álmodik, tervez, rombadönt.........

Szokásai, viselkedése, kinézete változatos.

Elterjedési területe mind a hat kontinens,

luxusvillák, polgári lakások, aluljárók, kukák környéke.....

kinek mire futja...

 

h-s-s.jpg

 

ÉS AZ ÉG CSILLAGAI.....

égi varázslatos fények....

távolból vezetnek bennünket embereket....

 

tau-2.jpg

 

tau-1.jpg

 

Ilyen pl.: a Tau Ceti kettős csillaga

11,9 fényévre tőlünk,

A Cet csillagképben.

 

 

S Z I V Á R V Á N Y

A szivárvány olyan optikai jelenség, melyet az eső- vagy páracseppek okoznak, mikor a fény prizmaszerűen megtörik rajtuk, és spektrumára bomlik. Az ív külső része vörös, míg a belső ibolya. Ritkán látható, az ún. dupla szivárvány, amelynél egy másik, halványabb ív is látható, fordított színekkel.

Előfordul, hogy a szivárvány ív formája is megváltozik, repülőgépből nézve körnek látszódik, vagy ún. tűzszivárványt is létrehozhat, amennyiben a fény jégkristályokon törik meg, megfelelő körülmények között.

A szivárvány akkor alakul ki, ha a levegőben lévő vízcseppeket a napfény alacsony szögből éri. Akkor a leglátványosabb a jelenség, ha az égbolt felét még felhők borítják, a szemlélő pedig a napnak háttal áll. Így a kialakuló szivárvány élesen elválik a mögötte lévő sötétebb háttértől.

A szivárvány színeit a fehér fény szétszóródása okozza, amint az áthalad az esőcseppeken. A fény először az esőcsepp felületén törik meg, az esőcsepp túloldalán visszaverődik, majd kilépéskor ismét törést szenved. Ezt azt eredményezi, hogy igen változatos szögben léphet ki a fény, a legerősebb 40-42° körül távozik.

és HÓPELYHEK

A 0 °C alatt képződött csapadék, amely vízpárát tartalmazó levegő további lehűlésével jön létre, amikor a képződött jégrészecskékre kristályosan további jégrészecskék fagynak, és hókristállyá egyesülnek.

A jégkristályok alakja – keletkezésük folytán – nagyon különböző, elsősorban a hőmérséklettől függ:

Elektromikroszkópos hópehely fotók.

0 °C −8 °C  : elsősorban tű alakú
−5 °C −10 °C  : oszlopok, lapocskák
−10 °C −20 °C  : lapocskák
−13 °C −17 °C  : hócsillagok
−18 °C −25 °C  : oszlopok, kombinált lapocskák keletkeznek.

 

 

 

A hókristályok alakja eltérő hőmérsékleten:

 

HÚSVÉT  SZIGET

 

A Húsvét-sziget (spanyolul Isla de Pascua, rapanui nyelven Rapa Nui) Polinéziában található sziget, Chile tartománya 1888 óta. Nevét onnan kapta, hogy egy holland tengerész, név szerint: Jakob Roggeveen 1722-ben húsvét vasárnapján fedezte fel.

A bennszülöttek nyelvén Rapa Nui-nak, azaz „Nagy Evezőnek” hívják, valamit elterjedt a költői Te Pito o Te Henua, azaz „A világ köldöke” jelölés is.

A Húsvét-sziget a moai-nak nevezett kőszobrok révén híres. A sziget nagy része a Rapa Nui Nemzeti Park területéhez tartozik, s mint ilyen, a világörökség része.

 

 

 

 

        

 

GLECCSEREK

 

A gleccser, egy alapvetően hóból kialakult jégtömeg, ami a nagy mennyiségű hó saját súlyának nyomása, az alacsony hőmérséklet, és a terepviszonyoknak megfelelően lassú folyamatos csúszó mozgást végez.

A gleccserek képezik a Föld édesvíz tartalékának döntő részét, és az óceánok után általánosságban is a Föld második víztartalék tározói. A sarkvidékeken a szárazföldi területek legnagyobb részét gleccserek borítják, de a folyók zömének is a gleccserek a legjelentősebb vízforrásai. A Föld éghajlatára meghatározó hatással bírnak.

 

   

LAVINA

 

  Meredek hegyoldalakon összegyűlt, hatalmas tömegű mennyiség

valamilyen külső ok hatására megindul.

Sebessége hirtelen növekszik.Alacsonyabb fekvésű

völgyekben, hegyoldalakon, hegylábaknál óriási

pusztítást végez. Hatalmas anyagi károkat és sok emberéletet

követel. Védekezni ellene szinte lehetetlen. Nagy hangsúlyt

fordítanak a megelőzésre és a lavina-kutatásra.

 

   

 

ÉRDEKESSÉGEK

 

Zászlók

 

Egyetlen egy színű zászló Líbia zászlaja.

Alakban egyedül álló zászló:  Nepál

 

 és Svájc zászlaja.

 

scajc.jpg

 

 

Egyetlen térképet tartalmazó zászló:  Ciprus

 

Növényeket tartalmazó zászlók:

 

Libanon

 

libanon.jpg

 

 

és Kanada zászlaja.

 

Országok nevei lakóik nyelvén:

Shiqiperise       -      Albánia

Suomi     -     Finnország

Ellas   -   Görögország

Druk - Yul   -   Bhután

Szalartvelosz    -   Grúzia

Zhingguo Renmin Gonhuego   -  Kína

Han-guk / Daehan Minkuk   -  Koreai Köztársaság

Hayastan    -  Örményország

Ta Chug-hua Min-kuo    -   Tajvan

Al-Jumhariyat Misr al Arabiyah   -   Egyiptom

Aotearoa    -   Új-Zéland

 

 

                                                                                   

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.